Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy felmérés szerint az áruházláncok és a hipermarketek mellett a használtruha-kereskedők válnak a ruházati piac legbefolyásosabb szereplőivé. Egyes területeken akár a teljes magyar forgalom negyedét is elvihetik a „turik”, szakértők szerint ez az arány tovább nőhet.
A Magyarországra látogató külföldiek egyik meghatározó élménye a gyakran egészen kis településeken is feltűnő, angol zászlóval jelölt üzletek, melyek brit használt ruhákat kínálnak. A trendet a GfK Hungária 2011-es, fogyasztási szokásokat vizsgáló jelentése is megerősíti, a bébiruhák közül már minden negyediket használtan vásárolják meg a szülők. Bár a hazai üzletekben és az interneten kínált second hand holmik között találhatunk amerikai, francia, skandináv és olasz márkákat is, a bejövő mennyiség nagy része Angliából érkezik.
Nagy-Britannia polgárai évi 2 millió tonna ruházati terméket vásárolnak meg. Mennyiségben ezzel az unió legnagyobb forgalmát bonyolítják le, bár a brit divatipar szereplőit tömörítő fashionunited.co.uk oldal adatai szerint költésben az Egyesült Királyság csak a demográfiai súlyának körülbelül megfelelő 10 százalékos fogyasztásért felelős. Egyre többen próbálják ugyan a slow fashion, azaz a lassú divat eszméjét terjeszteni, a brit szemétlerakókban elhelyezett textilszemét mennyisége azonban az elmúlt években csak tovább nőtt. A szigetország kiélezett ruházati piacán a helyi sajtóban Primark jelenségnek nevezett állandó leárazásoknak és akcióknak köszönhetően a britek egyre több és több ruhát vesznek, melyeket sokszor használatlanul dobnak ki. Mivel a helyi önkormányzatoknak súlyos adót kell fizetniük a szemétlerakókba kerülő hulladékért, és ha nem sikerül csökkenő trendeket produkálniuk, milliós uniós bírságokat is kifoghatnak, ezért minden eszközt megragadnak a mennyiség csökkentésére. A folyamatot a Wrap nevű kormányzati szervezet is támogatja, ugyanis a 2 millió tonna divatipari termék negyede, 500 000 tonna a szemétben végzi. Jelenleg az önkormányzatok 31 százaléka gyűjti a használt ruházatot, amelynek mintegy 60 százalékát adják el az ezzel foglalkozó szervezetek, elsősorban Kelet-Európába és Afrikába.
A használtruhaüzlet körülbelül 25 éve indult el Magyarországon, a termelőszövetkezetek holland géprongy importjával. A felhasználók azonnal felismerték, hogy a behozott textil túl jó minőségű traktort csutakolni, és hamar megjelentek a garázsturkálók. Rövidesen megindult a már kifejezetten ruházkodási céllal történő import is.
Március elején megjelent cikkünkben írtunk a brit karitatív rendszert lefölöző magyar turkálókról, 2011-ben pedig a Humana People to People jótékonyságiként indult szervezetről, mely a cserben hagyott résztvevők szerint piramisjátékként működött, és a használtruhákból épített jól menő bizniszt.
2012-ben a piac egyik legfontosabb résztvevője a Háda Kft., amelyet a mai napig a szabolcsi Tiszakanyárról irányítanak. Országosan 56 üzletet tartanak fenn, köztük 21-et plázákban. A vállalkozás évek óta komoly összegeket költ el a nyomtatott sajtóban, továbbá rádiós és televíziós hirdetésekre is. Az 1995-ben alakult cég névadója és tulajdonosa Háda György eredetileg építési vállalkozó, s egy ismerős javaslatára fogott bele a használtruha-kereskedésbe. A szakmát menet közben kitanuló, óvatosan növekedő Háda a cégvezetésben szívesen támaszkodik rokoni, baráti kapcsolataira. A 2008-as év óta egyre csökkenő profitú vállalkozás a válság okozta körülményeket a forgalom növelésével kompenzálta, jelenleg a regionális terjeszkedés lehetőségeit vizsgálják, vázolta a cég terveit Lakatos Krisztián, a Háda ügyvezetője.
A piac második szereplője, a szegedi Angex is közel 50 bolttal rendelkezik, bár ötödük partnerüzlet. A 2004-ben alakult cég becslések szerint a Háda forgalmának mintegy negyedét adja el jellemzően vidéki egységeiben. Bár mindkét cég nagyrészt ugyanazokat a beszállítói forrásokat használja, kínálatuk eltérő. Az Angexben kapható ruhák stílusa jóval konzervatívabbnak, kevésbé trendkövetőnek mondható. A kínálatban tapasztalható eltérés azonban nem minősül hátránynak, a piac bővülésének köszönhetően az Angex bevétele folyamatos emelkedést mutat, forgalmuk az önálló üzletekből szintén áthelyeződni látszik a bevásárlócentrumokba. A cél természetesen az országos hálózat teljes kiépítése, és egyedi szolgáltatások kialakításán is gondolkodnak – mondta el Bálint Zsuzsanna, az Angex ügyvezető igazgatója.
A plázákban történő terjeszkedés mellett a használtruhapiac kommunikációs eszközei is az egyre általánosabb elfogadottság irányába mutatnak. A hagyományos csatornák mellett növekvő szerepet kap a közösségi média, a cégek igyekeznek magukhoz kötni a vásárlókat, és vonzóvá tenni terméküket. A legnagyobb márkákhoz hasonlóan játékokkal, akciókkal építik rajongótáborukat, tartalomszolgáltatással szórakoztatják olvasóikat. A vásárlók száma pedig egyre nő, hiszen egy jól kiválasztott ruhán nem látszik, hol vették.
Ízlések és pénztárcák |
Nem véletlen, hogy a használtruhaipar részesedése a bébiholmik piacán a legmagasabb. A kinőtt ruhák továbbadásának több évtizedes hagyománya van a magyar szülők körében, így jóval kisebb ellenállást kellett leküzdeni ezen a területen. További ok az itthon elérhetőnél jelentősen nagyobb választék, koraszülött ruhákat például ezen a csatornán a legkönnyebb és legolcsóbb beszerezni. Felnőttruházat esetén az árkülönbözet mellett az egyediség és a magasabb minőség iránti vágy is fontos tényező lehet. A brit áruházláncok kínálata ugyan nem feltétlenül mondható látványosan jobbnak az itthon is elérhető H&M választékánál, de tapasztalt kincsvadászok akár luxusmárkákra is rátalálhatnak a turkálókban, a Ralph Lauren termékek például rendszeresek, de előfordulhat a Roberto Cavalli és a Burberry is. A megfelelő márka- és alapanyagismerettel rendelkező szakértők pedig egészen kis szériás, szinte egyedülálló holmikat zsákmányolhatnak olyan, nálunk ismeretlen cégektől, mint a francia Francois Girbeaud vagy az olasz Bruno Manetti, akiknek termékeit még az adott országban is csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.
A létező keresletet felismerve a nagyobb üzletek valóban alig áttekinthető kínálata mellett számtalan kisebb vállalkozás és magánzó kínálja a válogatott ruhák válogatását butikokban és online boltokban. Az átlagvásárlók mellett a stylistok és a filmes, színházi öltöztetők is előszeretettel használják ezt a forrást a hazai boltok kínálatát frissítendő és persze sokszor egyszerűen takarékossági okokból. |
Tekintse meg a budapesti turimustránk top 5-ös listáját.
Kínos a turi? Top5 budapesti butik, másodkézből
