Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Andrássy út Budapest büszkesége, nem hiába épült a Champs Élysées mintájára 1896-ban, a belőle nyíló mellékutcák azonban egészen más képet festenek: a Hajós utca korzóstátuszát bontogatja 2002 óta. A magyar dizájnereket is megihlette a környék, az üzletek bérlői az Operaház árnyékában szellemi energiákat mozgósítanának és lefölöznék a belvárosi bohémia auráját.
Németh Anikó 2010-ben nyitotta meg az üzletét a Hajós utca 12.-ben, miután ráunt az ötödik kerületben az ezerforintos szuvenírek turistasztrádájára. A Váci utcában még egy kis butikba zsúfolta élénk színeiről, fodrairól és aszimmetrikus szabásairól híres ruháit, innen váltott az Operaház mögé egy 150 négyzetméteres showroomra, melynek utcafronti kirakataiban Manier-mesebeli kreatúrái kokettálnak a járókelőkkel. „A magyarok nincsenek hozzászokva a reprezentatív dizájnerüzletekre, ezért nehezebben jönnek be” – nyilatkozta a hvg.hu kérdésére a divattervező.
No fashion street, please
Ha mégis betérnek magyar vevők, akkor is másképpen vásárolnak, mint a vevőkör 95 százalékát kitevő külföldiek. „Egy francia vagy egy angol, ha bejön, vásárol egy-két ruhát. Ha pedig öt darabot, akkor rákérdez, hogy kaphat-e kedvezményt. Adok 5 százalékot, és boldog. A magyaroknak még nem jelent értéket egy magyar dizájner termék megvásárlása, a minőség helyett az ár befolyásolja őket a döntéseikben, hajlamosak azonnal alkudozni” – ecseteli Németh, de ennek ellenére a forgalomra nincs panasza, idén 70 százalékos növekedést könyvelhet el, hiába százezer alsóhangon egy Manier-tétel. Az öt éves periódusra számolt megtérülést akkor tudják majd tartani, ha a gyarapodás a következő két évben is teljesül. A 800 ezres havi bérleti díj kitermelése mellett profitot termelni: egyelőre még délibáb.
Némethet két és fél éve a Hajós utca kulturális energiái fogták meg, az Andrássy út közelsége és az Operaház aurája. „A külföldi vendégeink mindig kérdezték, hogy hol van a magyar divattervezők utcája, és bíztam abban, hogy az a szellemi erőforrás, ami a hazai dizájnerek együttes megjelenéséből következik, vonzza az érdeklődőket”. Szinte minden külföldi nagyvárosban az Operaház egyik sarkában ott van a Louis Vuitton, a másikban a Prada, a merőleges és párhuzamos mellékutcákban pedig a helyi, egyedi tervezők showroomjai. Az aranymetszés szabályai szerint a Manier tehát éppen jó helyen van.
Vele és szemben Náray Tamással kezdődne a magyar divattervezők Mekkája? Első látásra valóban ezt gondolja az ember, lefordulva a budapesti sugárútról. Aztán megtorpan, ahogy a 2002-ben korzóvá nyilvánított Hajós utcán a fejlődés. Közvetlen a két nagy név mellett a Hajós utca 17. szám alatti Varga Éva cipőkészítő egy cetlin értesítette az arra járókat, hogy a 13. kerület Újlipótvárosi részén folytatja a kereskedést és Tóth Bori, aki 2011-ben költözött be a Hajós utca - Ó utca sarkára, alig egy év után ki is vonult. A helyén nyíló Art’z Modellsben lehet kapni egy-egy kreációját, de a fényes kiskosztümökre specializálódott plázamárka a bohém negyedben kilóg a sorból.
Hajós örök
Ám vannak ikonjai a Pesti Broadway alsó felének. A terézvárosi Hajós utca 19-es és 20-as szám között található a piroscégéres húsbolt Pálinkás István bácsival. Több mint harminc éve az első melegebb naptól a könyöklőnél fogyasztják a hurkát a környéket belakó és fehér gallérjukat feltűrő expatrióták.
Mellette kettővel a híres trafik 1957 óta főszereplője a dohányzók Hajós utcai életének. A Balettcipő 11 éve nyitott ki újra, a szemben lévő Sandokan Lisboával együtt legendás nyarak szemtanúi. Vad-Horváth Zoltán a két hely üzemeltetője mégsem olyan pozitív, ha az utcáról kérdezzük. „Azért jöttünk ide, mert kétezer elején a Liszt Ferenc tér és Ráday utca után úgy tűnt, ez lesz a harmadik legfontosabb sétálóutca Budapesten. De csak a flasztert rakták le, azóta semmi sem történt”.
Pedig a kezdetekben még lelkes bártulajdonos egy egyesületet is létrehozott az utcáért. „2004-től 2008-ig működött, próbáltunk párbeszédet folytatni az önkormányzattal, a lakókkal, de végül annyi történt, hogy önerőből felszereltük az utcát virágos ládákkal és padokkal, és egy évig az őrzést is megoldottuk” – ecseteli Vad-Horváth. Azért volt rá szükség, mert elmondása szerint évente 4-5 biciklit is ellopnak az utcából, de a térfigyelő kamera felvételeit nem használhatták az elkövetők felderítésére.
Egyébiránt sincs túl jó viszony a helytartósággal. „Rendezvényeket nem engednek szervezni, de ha 3-4 napra egy filmforgatás miatt leáll az utca, nem kapunk engedményt a teraszbérleti díjakból” – mondja az üzemeltető, aki azt is elárulja, hogy a teraszra kiszabott 8800 forintos négyzetméter ár a legdrágább a városban. Az Andrássyn 4500 forintba, az ötödik kerületben pedig 3900 forintba kerül ugyanez havonta, de Berlinben évente hat eurót kell fizetni azért, hogy a szabad ég alatti sörözhessenek a vendégek.
A lakók sem szeretik, ha van élet az utcában, előszeretettel jelentik fel a helyeket csendháborításért. Ha éjfél után egy perccel nem zár be a terasz, súlyos bírsággal számolhatnak a vendéglátósok, akik tavasszal és ősszel tudnak bevételt termelni, de a sok kiadás miatt pénzt keresni nem.
Hogy a Fordova Galéria idestova 21 éve kipakolhatja próbababáját ajtajához, annak köszönhető, hogy nem kell bérleti díjat fizetni. Régiségekkel telezsúfolt vitrinek, szorosan egymás mellett hatalmas üveggyöngy-csillárok tündökölnek az ódon boltban, melyet a tulajdonos árverezés útján vett még 1991-ben. Ha bérelne, ő sem élne túl, szerinte ugyanis hibádzik a sétálóutca-érzet: nincs díszkivilágítás, még kandelábereket sem szereltek fel, és egyre elhanyagoltabb az utcakép. A sétálóutca fogalmát kimerítő sétálókkal nemigen találkozni a Hajós utcán.
Az egykor Öltözőként ismert La Masni üzlet sem az átmenő forgalomból tartja fenn magát. A Hajós utca számtani közepén, a 26/A alatt Szilas Rita 18 négyzetméteres boltocskájának kirakatában egy New York Times-mintás szövegkabát hirdette sokáig, hogy mi a magyar dizájn. Visszajárnak hozzá a vevők, vagy célirányosan jönnek Szilashoz, aki Karafiáth Orsolyát, Vass Virágot, Kemény Lili költőnőt is öltöztette már.
Szilas attól tart, hogy pont az a réteg szűnik meg Magyarországon, mely igényelte az eredetiséget, de a felsőbb kategóriás magyar tervezők ruháit nem tudja megfizetni. A fiatal dizájner most Franciaországban is szerencsét próbál, Marseilles-ben épp egy olyan utcán viszi sikerre a tacskós táskát és a buborékkabátot, ami lehetne a Hajós utca. „A Malév bedőlése is érezhető, már nyáron sem hallottam a gurulós bőröndöket az utcán, a turisták régebben itt költötték el az utolsó forintjaikat”.
A kongó utcaképhez társul némi retrofíling, a dizájnerbolt mellett szovjet típusú centrifugák, és Hassay Viktória választási plakátja néz vissza a tévelygőkre, mielőtt kifogy a macskakő.
A pop-up a válasz?
A Bajcsy-Zsilinszky négysávos útjának torkolatánál, ahol már az autók is helyet kapnak, a Hajós utca 41-es szám alatt más szelek fújnak, mint az Opera árnyékában. A homlokzaton krétafirkás, mosolygófigurás tábla a cégér, de az ablaküvegen keresztül egy üres, kivilágított üzlethelyiség látható csupán. A karácsonyi pop-up vásár nagy népszerűségnek örvendett, de az december 21-én bezárt.
Két hónapos szünet után februárban egy másik koncepcióval, egy 2.0 régiségkereskedéssel rukkol elő Csikós Krisztina, de megint csupán időszakosan. A nő a felbukkanó boltok meghonosítója Magyarországon (az alternatív kereskedelmi egységekről részletesen a HVG január 12-i számában írtunk), és rövid ideig tart kiárusítást a saját üzletében, sajtótájékoztatóvaal, koktélpartikkal egybekötve, melyet Facebookon és saját ismeretségi körében híresztel. A rendezvények formájában üzletelő nőnek nincs panasza a kihaló Hajós utcai életre. Amikor kinyit, nála áll a bál.
Luxus szegénység az Andrássy úton
