Csodadiétákat, vízkúrát vagy tartásjavító terápiát már a múlt század hajnala óta ajánlgatnak az erre fogékonyaknak a civilizációs ártalmak ellen. Nem egy módszer máig fennmaradt.
Jó lóra tett Frederick Matthias Alexander ausztrál előadóművész 1904 első hónapjaiban a melbourne-i lóversenypályán: egyetlen fogadásával 750 fonttal (mai értéken, átszámítva több mint 20 millió forinttal) lett gazdagabb.
A szép summából nemcsak adósságainak rendezésére futotta, hanem arra is, hogy felszálljon egy Londonba, az akkori világ központjába tartó hajóra. A Tasmánia szigetén született Alexander és módszere alighanem ennek köszönhetően tett szert máig tartó világhírre és olyan illusztris követőkre, mint George Bernard Shaw, Aldous Huxley, Arthur Rubinstein, Yehudi Menuhin, Paul Newman, Jackie Kennedy, Jeremy Irons, Robin Williams, Diana hercegnő, Sting vagy éppen Kepes András.
A nevezettek nem az ausztrál színész előadóművészi fogásaira voltak kíváncsiak, hanem fizikoterápiás és légzéstechnikai metódusára, amit az 1890-es évek elején, krónikus rekedtségének és lelki panaszainak kúrálására dolgozott ki.
A szerepeit tükör előtt gyakorló Alexander észrevette, hogy másként tartja a nyakát, a fejét, a gerincét spontán beszélgetés, és másként előadás közben. Ezen felbuzdulva kezdett önmegfigyelései, majd szakértőkkel folytatott konzultációi után nem is tért vissza a színészethez, hanem – egyre népesebb pacientúrája számára – összeállította máig világszerte használt és tanított, ma már pszichofizikai technikának nevezett Alexander-módszert.
Csodadiétákat, vízkúrát vagy tartásjavító terápiát már a múlt század hajnala óta ajánlgatnak az erre fogékonyaknak a civilizációs ártalmak ellen. Nem egy módszer máig fennmaradt.
Arról, hogy melyek ezek, részletesen a HVG e heti összeál-lításában olvashatnak.