Az ország egyetlen népegészségügyi karán, a Debreceni Egyetemen készült dokumentumot a Fővárosi Közgyűlésben az ellenzéki politikusok és a város vezetői egyaránt támogatták, és úgy döntöttek, hogy azt a közvélemény számára is elérhetővé teszik, a bemutatására kedden konferenciát is szerveztek - mondta Szentes Tamás.   

A főpolgármester-helyettes hozzátette, bízik benne, hogy az államtitkárság támogatja a tervet, és a megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat a rendelkezésükre bocsátják.

Szentes Tamás kifejtette: amikor 2010-ben átvették a városvezetést, a fővárosnak hosszú ideje nem volt egészségterve, egészségprogramja. Bár korábban is jelentős forrásokat fordítottak népegészségügyi feladatokra, azok szerinte nem hoztak érdemi eredményt. Az egészségügyért és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes úgy véli, hogy a most bemutatott egészségterv, az abban felvázolt stratégia megvalósításával jelentős eredményeket érhetnek el.

Huszár András, a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője megjegyezte, a konferencia szervezésekor még azt remélték, hogy ekkora feláll az Országos Népegészségügyi Intézet. Most abban bíznak, hogy november elsejével megalakul az új népegészségügyi intézmény, amely segítheti a fővárosi koncepció megvalósítását.

Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a fővárosnak sokkal szélesebb körű lehetősége van a népegészségügyi beavatkozásra, mint korábban gondolták. Ehhez viszont az önkormányzaton belüli hivatali struktúrák együttműködésére, továbbá elkötelezett városvezetésre van szükség, amely cselekedni akar.

Velkey György (Fidesz-KDNP), a főváros egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke hozzátette: a program sikere nem csupán az eszközök és források biztosításán múlik, megvalósításában az összefogás kiemelt fontosságú. A városvezetéssel együtt kell működniük a kerületeknek, a minisztériumnak, a leendő ONEI-nek, a kórházaknak és orvosoknak egyaránt - mondta.

Ádány Róza, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának dékánja elmondta: a fővároson belüli egészségügyi állapotokban súlyos egyenlőtlenségek mutatkoznak. A születéskor várható élettartamot tekintve a legkedvezőbb helyzetben lévő kerületben lakó nők 7,7 évvel élnek tovább, mint a legkedvezőtlenebb helyzetű kerületben lakók. Ugyanez a különbség a férfiak születéskor várható élettartarmában 6,1 év.

A terv kidolgozását irányító professzor felhívta a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európára kidolgozott egészségstratégiájára, és azt mondta: annak ajánlásait alapul véve, a fővárosi és az országos népegészségügyi akciókkal összehangoltan haladéktalanul kerületi egészségügyi profilokat kell készíteni. Mindezek alapján pedig kerületspecifikus népegészségügyi intézkedéseket kell tenni.

Arra is kitért, hogy a fővárosnak vannak nem kerületspecifikus, közös gondjai is. Ilyen például, hogy a fővárosi nők az összes daganatos megbetegedés gyakorisága, illetve az azzal összefüggő halálozás tekintetében is jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a vidéken élő nők. A professzor szerint ennek oka a felelőtlen "egészségmagatartás". Példaként említette a nagy arányú dohányzást, illetve azt, hogy a fővárosban a "nagyivó" nők száma is jelentős.