Plázs Kiss Imola 2012. július. 04. 13:39

Ruhák régi függönyből – nemcsak hippiknek

Ruha függönycsipkéből, patchwork-farmer – ilyesmik hallatán rögtön valami elvetemült biokommunára asszociál az ember, főleg, ha az ökodivat szót is hozzátoldjuk. Ám ha értő kezek közé kerül az újrahasznosítandó anyag, könnyen kiderülhet, hogy ideje túllépni ezeken az előítéleteken: Sármán Nóra a Printa számára készült minikollekcióját egyáltalán nem csak szégyenkezve és sötétben viselhetjük.

A nyár nagyobb része hagyományosan uborkaszezon a divatban is, Magyarországon különösen. A Design Világnapját megelőző napon – melyet az ICSID, az Ipari Formatervezési Társaságok Nemzetközi Szövetsége gründolt öt évvel ezelőtt és amelyhez idén 17 ország, köztünk hazánk is csatlakozott, bár végül jelentősebb visszhang nélkül nyelte el a kánikula – csupán egyetlen dolog tudta felpiszkálni az érdeklődésem: Sármán Nóra a Printa számára készült kapszulakollekciója, melyeket Ternovszky Zita zsinórékszerei és Kóti Réka fotói egészítettek ki.

A végletek tervezője

Azért volt ez izgalmas, mert a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2010-ben diplomázott Sármán Nóra az egyik legsokoldalúbb fiatal magyar divattervező. Ráadásul a különböző projektjei első ránézésre teljesen ellenkező irányokba mutatnak, valójában azonban mégsem fogalmatlan kapálózásról van szó. Formabontó menyasszonyi ruhák, illetve extrafeminin női kollekció fűződnek a nevéhez, ezeket a finom csipkeműveket viszont önfeledt, színtiszta trash-sel ellensúlyozza a MÁS és a Luxxy nevű csoportos projektekben. Így aztán jó kérdés volt, hogy hogyan illeszkedik ebbe az egyenletbe a hazai ökodivat zászlóshajójának számító concept store, a Printa számára készített vonala.

Fülöp Máté

A Printa kínálatának egyébként állandó része a saját kollekció, amiben visszatérő szereplők az újrahasznosított textilek, a biopamut és a szitanyomott minták. Majoros Zita, a Printa egyik tulajdonosának ötlete volt, hogy ezeket 2012 nyarán Sármán Nóra segítségével tegyék izgalmasabbá.

„Zita nagyon szép régi csipkefüggönyöket talált, amik már egészen megsárgultak, kifakultak és rám gondolt, hogy az én világomba valahogy bel lehetne ezeket illeszteni. Tök jó hangulata van az egésznek, szeretem az ilyesmit. Mostanában sok régi csipkét szoktam használni – összegyűjtök menyasszonyi fátylakat, nagymama-csipkéket és csinálok belőlük patchwork-jellegű dolgokat” – mesélte a tervező.

Racionalizált foltvarrás

Ebben a kapszulakollekcióban azonban a végletekig lecsupaszítva jelenik meg az, ami a Nora Sarman ruhákat egyedivé teszi. Visszafogott vonalú felsők, mini- és maxiruhák biopamutból és pikéből, a függöny-eredetnek megfelelően rusztikusabb csipke be- és rátétekkel, helyenként neonsárga és narancsszínű nyomott mintákkal, illetve folton-folt farmerek, ahol a zseb akár a boka közelébe is vándorolhat.

Fülöp Máté

„Mivel a klasszikus amerikai foltvarrás iszonyú időigényes, ezért inkább valami egyszerűbbet akartam, aminek viszont megmarad a rám jellemző formavilága. Rengeteget tanultam ebből a munkából is: például itt nagyon fontos szempont volt, hogy ezek utcai, hordható darabok legyenek, hogy leegyszerűsítsem azt a bonyolult patchworkös témát, ami az agyamban van. Ettől függetlenül szerintem formailag izgalmasak maradtak” – magyarázta az általa egyébként kedvelt szabászati bravúrok hiányát Sármán. Első lépcsőfok azoknak, akik egy merészen kivágott ingjéhez egyelőre nem érzik késznek magukat.

Teljes erőbedobással

A vásárlóit egyébként látszólag nem zavarja túlzottan, hogy a fiatal dizájner a divat ennyire ellentétes pólusain alkot. „Nagyon érdekes ez, sokszor előfordul, hogy megkeres valaki, aki menyasszonyi ruhát szeretne varratni, és egyáltalán nem is ismeri a saját kollekciómat. Valahogy ezek a területek egészen elkülönülnek egymástól, a fejemben is. Például tanítok a Kisképzőben, amit imádok, és ha odamegyek reggel, akkor teljes énemmel ott vagyok, csak arra koncentrálok. Aztán amikor hazaérek, rögtön átváltok a következőre. Most még bírom ezt, amíg fiatal vagyok, bár bulizni már nincs időm” – mondja nevetve.

Fülöp Máté

„De azért próbálom egy irányba terelni ezt a sok elágazást, hogy legyen valami konkrétabb összefüggés is. Például abban gondolkodom, hogy a menyasszonyi ruhákat közelebb hozzam a saját márkámhoz. Mindenképp az a cél, hogy ne tartson ennyire szét a munkám.” Adódik a kérdés, hogy van-e olyan terület ezek közül, amit titokban mégiscsak favorizál, de állítása szerint nincs: „Mindegyik teljesen másról szól számomra, úgyhogy nehezen válnék meg bármelyiktől is. Az őrültebb Luxxy-s dolgokat, a menyasszonyi ruhákat, a tanítást, mindet szeretem. Mindegyikből nagyon sokat tanulok, és érzem is, hogy erre a tapasztalatra még szükségem van, ez visz mindig előre” – teszi hozzá Sármán Nóra.

Trash és márkaépítés

Van még valami, ami kisebb-nagyobb mértékben mindig áthatja a munkáit, ez pedig a giccs, a túlzások és a trash szeretete. (Már a diplomamunkájában is Cicciolina volt a menyasszonyi ruhák egyik inspirációja, bár a végső ruhákban a közönségességnek nyoma sem maradt.) „A trash iránti vonzalmam nagy részben a barátaim hatása lehet. Az Ív&Candie (Szombat Éva és Gáldi Vinkó Andrea páros fotóprojektje) elég meghatározó az életemben, nagyon inspiráló barátnők. Gábor is ilyen (Szőke Gábor Miklós képzőművész, a párja), benne is megvan a vágy, hogy mindent leromboljon és újrateremtsen.

Fülöp Máté

Sokat gondolkozom ezen, hogy a különböző irányok stilisztikailag hogy működnek együtt – régen ezt mindig elhessegettem magamtól, azt gondoltam, hülyeség, ezen nem kell görcsölni, úgyis magától kialakul. Mostanra rájöttem, hogy a Nora Sarman márka szempontjából komolyan kell vennem a kérdést, hogy ez mitől olyan, hogy működik-e. Fontos, hogy összeálljon végre és magamban is rendszerezni tudjam ezt a sok irányt.”

Mi lesz a következő lépés? Egyelőre nem tudja, de biztosan nem férfiruhák. „Már a márciusban bemutatott tavaszi kollekciómban is jelen volt a patchwork-téma, bár ott sokkal aprólékosabb módon, úgyhogy talán ideje valami teljesen más ihletforrást keresnem.”

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.