Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. A betegség valójában a 10. leggyakoribb halálok világszerte.
A tüdőgyulladás – általában – fertőzés következtében alakul ki. A pneumococcusok és az atípusos baktériumok is okozhatnak halmozott megbetegedést kisebb közösségekben, családokban. A tüdőgyulladás vírusos eredetű légúti megbetegedés – leggyakrabban influenza – szövődményeként is jelentkezhet, ezeket gyakrabban okozza Staphylococcus. A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei: a hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori.
Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám, zavartság alakulhat ki. Az úgynevezett atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet – hőemelkedés, fáradékonyság, száraz köhögés, hasmenés, esetleg izületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű embereknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz – mondja Potecz Györgyi tüdőgyógyász.
A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanújakor a mellkas röntgenvizsgálata igazolhatja a betegséget. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (például vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.
A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladások antibiotikumokkal jól kezelhetők. A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek/penicillin-származékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, empirikusan, azaz „vakon” kell elkezdeni a beteg kezelését, ebben az esetben a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség. A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, influenzás fertőzésnél az antivirális kezelést kell azonnal elkezdeni. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás azonban mindkét esetben nagyon fontos.
A tüdőgyulladások teljes biztonsággal nem védhetők ki, de tehetünk a megelőzés érdekében. De például a dohányzás abbahagyása így jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát, mivel leszokás után helyreáll a tüdő öntisztuló képessége. De az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80 százaléka, és a halálos szövődmények (például tüdőgyulladás) akár 90 százaléka is.
