Felmondólevelek: a rezidensek újraindították a visszaszámlálást
A Magyar Rezidens Szövetség szerdán újraindította a letétbe helyezett felmondólevelek "aktiválásával" kapcsolatos visszaszámlálást, tekintettel arra, hogy a három hónapos türelmi időből egy hónap már letelt.
A felmondó nyilatkozatok "aktiválását" a kormányzattal folytatott egyeztetések alapján áprilisig halasztották el - idézte fel honlapján a szervezet. A visszaszámláló azt jelzi, még 56 nap van arra, hogy az egészségügyi dolgozókat képviselő szervezetek és a kormányzat megegyezzenek az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és anyagi helyzetének javításáról.
A Magyar Rezidens Szövetség május végén indította el akcióját, amelyben az orvosok év végéig helyezhették "letétbe" felmondóleveleiket annak érdekében, hogy a kormányzat mielőbb tegyen érdemi lépéseket az ágazatban dolgozók anyagi- és munkakörülményeinek javítása érdekében. A rezidensszövetség azt tűzte ki célul, hogy az orvosok átlagbére érje el a nemzetgazdasági átlagbér háromszorosát; a kezdő orvosoknak nettó kétszázezer, míg a szakorvosoknak nettó háromszázezer forintos bért, illetve a teljes orvostársadalom számára lépcsőzetes béremelést kértek.
Az MRSZ vezetősége december 30-án - miután előző nap Szócska Miklós egészségügyi államtitkártól a teljes orvostársadalmat érintő alapbérrendezésre vonatkozó ajánlatot kaptak - jelentette be, hogy három hónapra felfüggesztik a letétbe helyezett felmondólevelek "élesítését". Ugyanakkor január elején a szövetség a honlapján azt közölte: a szervezet további felmondólevelek letétbe helyezését várja a kollégáktól; a célok ugyanazok, egyedül a határidő változott, de többször ezen nem módosítanak.
Január 5-én, a bérrendezést célzó első egyeztetés után Szócska Miklós azt mondta: az orvosokat és a szakdolgozókat egyaránt érintő fenntartható, hosszú távú bérmegoldásokat keresnek az egészségügyben. Mint hozzátette: 30,6 milliárd forint már rendelkezésre áll, és a különböző hatékonyságnövelő beavatkozásokból további 10 milliárdot remélnek.
Papp Magor, az MRSZ elnöke akkor azt mondta: a bértárgyalások alapjához, hangulatjavító intézkedésekhez elegendő az egészségügyi államtitkár által megnevezett több tízmilliárd forintos forrás. Egy héttel később az államtitkár ismét hivatalában fogadta az egyes szakmai szervezetek, érdekképviseletek és az egészségügyben dolgozó köztestületek képviselőit, hogy az egészségügyben dolgozók helyzetének javításáról tárgyaljanak.
Erről a tárgyalásról hivatalosan nem közöltek részleteket. Úgy tudni, abban állapodtak meg, hogy az egészségügyi államtitkárság a következő, január végére tervezett egyeztetésre elkészíti a bértérképet, amely azt mutatja, hogy az egyes térségekben milyen mértékű bérrendezésre van szükség. Arról egyelőre nincs információ, hogy a felek mikor ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.
Január 17-én, egy egészségügyi témájú szimpóziumon Papp Magor elmondta: az Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében már 2512 felmondólevelet helyeztek ügyvédi letétbe. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt közölte, hogy az önkéntes túlmunka visszautasításáról szóló akciójukhoz addig nagyjából 2500-an csatlakoztak.
Mint akkor kiderült, az egyes szakmai szervezetek más-más módon oldanák meg a bérrendezést. Bélteczki János szerint az egészségügyi dolgozók 50 ezer forintos, orvosok tekintetében pedig 100 ezer forintos béremelése mintegy nettó 76 milliárd forintból megvalósítható lenne; Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke háromlépcsős bérfelzárkóztatásról beszélt.