Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sokan cseréltetik ki régi amalgámtöméseiket, sőt állami rendeléseken már nem is találkozhatunk ezzel a tömőanyaggal. Ugyanakkor tény, hogy az amalgám megjelenése óta nem készült hasonlóan tartós anyag.
A fogászati amalgámmal kapcsolatban tapasztalható félelmet a benne lévő higany váltotta ki. Az egyik álláspont szerint a higany folyamatosan oldódik a tömésekből, ezért a mérgezés tünetei akár évekkel később is jelentkezhetnek. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a higany csupán a tömés készítését követő percekben oldódik, az amalgám megszilárdulását követően viszont már nem okozhat problémákat. Ez utóbbit erősíti meg az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben kiadott állásfoglalása, miszerint egyetlen vizsgálat sem bizonyította egyértelműen az amalgám káros voltát, eltekintve a ritka esetektől és a helyi allergiás reakcióktól.
Allergológusok szerint valóban felszabadulhat higany az amalgámtömés beillesztésekor, de csak a tömést követően, illetve annak cseréjekor fordulhat elő. Ugyanakkor egyetlen tömés nem tartalmaz olyan mennyiségű higanyt, amely mérgezést okozhatna, viszont allergizálhat. Ennek jellegzetes tünete a fehér színű nyálkahártya a szájüregben – úgynevezett lichenoid reakció –, amely közvetlenül a tömés közelében jelenhet meg, és annak eltávolítása után megszűnik.
"A csere természetesen abban az esetben lehet indokolt, ha panaszokat észlelünk, ha a szájüregben más allergiás tünetek jelentkeznek: égő érzés vagy fekélyek a szájban, fémes íz érzés, gyulladás vagy fogínyvérzés. Ritkábban, de előfordulhat, hogy az arcon, fejen lévő bőrkiütések hátterében is allergiát mutatunk ki" – magyarázta Strémen Zsófia fogorvos, esztétikai fogászati specialista.
A kellemetlen szájüregi tünetek okozója tehát nem csak az amalgám lehet, töméseknél gyakori a nikkelszulfát, a kobaltvegyületek, a króm, és a vas okozta túlérzékenységi reakció is. Ugyanakkor a legújabb anyagok és implantátumok kisebb arányban okozhatnak allergiás reakciót.
| Nanokristályokból készülhet a fogsor |
A Journal of Biomedical Materials Research legutóbbi számában megjelent egyik cikk arról számol be, hogy a német Otto-Schott Üvegkémiai Intézet kutatói egy újfajta üvegkerámiát fejlesztettek ki, amely véleményük szerint alkalmas lehet műfogsorok gyártására és egyéb helyreállító alkalmazásokra. A jelenlegi anyagok nem igazán alkalmasak hidak készítésére, mivel általában nem elég erősek. „A protéziseknek és hidaknak ugyanazt a terhelést kell elviselniük, mint a természetes fogzománcnak” – számolt be az intézet vezetője, Christian Rüssel. Munkatársaival ezért egy újfajta, nanokristály szerkezetű kerámiát fejlesztett ki, amely nagy ereje és optikai jellemzői miatt alkalmas lehet fogászati alkalmazásokra. |
