Futótűzként terjedt világszerte a dohányzás, pedig sok helyütt a mainál lényegesen szigorúbban, akár halállal is büntették a nikotin megszállottait.
A New York-i cégtulajdonosok nem hajlandók dohányosokat foglalkoztatni. Több mint egy évszázada, 1907-ben döbbentette meg ezzel a hírrel olvasóit a New York Times című amerikai napilap. A metropolisban élő nők pedig komolyabb retorziókra is számíthattak: egy asszonyt 1904-ben letartóztattak autóban való cigarettázás vétségéért, egy másikat pedig egy hónapnyi börtönre is ítéltek, mert gyermeke szeme láttára mert rágyújtani – hoz példákat a dohányzás korlátozásának históriájáról írt tanulmányában Gene Borio amerikai dohányzásellenes aktivista. Washington államban egyébként akkoriban ennél is szigorúbban jártak el: még a cigaretták gyártását és árusítását is betiltották.
Korántsem ekkor kezdődött a dohányzók kálváriája: sokfelé már évszázadokkal korábban is üldözték őket – igaz, nem egészségügyi, hanem ideológiai okokból. A világ első dohánytilalmáról VII. Orbán pápa rendelkezett, aki 1590-ben tiltotta ki a templomokból a bagósokat. Az egyházi tiltást sokfelé hamarosan a világi törvénykezés is követte. I. Mihály orosz cár például a "nyugati métely" kiirtására hivatkozva csonkította meg vagy ítélte kényszermunkára, alkalomadtán akár halálra a dohányzókat.
A teljes cikket elolvashatja a HVG e heti számában.