A világon mintegy egymilliárd nő érintett a családon belüli erőszak által. Magyarországon sem jó a helyzet. Most beadványt adtak be az Országos Választási Bizottsághoz.
Magyarországon ma minden ötödik nőt érint a családon belüli erőszak valamilyen formája, legyen az fizikai vagy szexuális bántalmazás, lelki kiszolgáltatottság vagy anyagi fenyegetettség. Az utolsó, jelen témában készült hazai kutatás szerint hetente legkevesebb egy nő, havonta egy gyermek veszti életét családon belüli erőszak miatt.
2010-ben Halász Pálma aláírásgyűjtést indított a családon belüli erőszak megfékezésére, akkor azonban néhány száz aláírás határidőn túli beérkezése miatt nem járt sikerrel. A kezdeményező elnökségével vezetett Élet-Érték Alapítvány idén ismét az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult, s most újabb lehetőség nyílt, hogy aláírásával minden cselekvőképes magyar állampolgár szorgalmazza ezen erőszaktípus önálló bűncselekményként való szabályozását. Az beadvány ellen a megállapított határidőn belül fellebbezés érkezett az OVB-hez, ezért a törvényi szabályozás értelmében az Alkotmánybíróság dönt a kezdeményezésről. Így az alapítvány és a csatlakozott civil szervezetek jelenleg erre a döntésre várnak.
A szakemberek szerint jelentősen visszaszorítaná a veréseket, gyilkosságokat, ha lenne önálló törvény a családon belüli erőszakra, jelenleg azonban a törvény szerint nem létezik ilyen kategóriájú bűncselekménytípus. A társadalom tagjai nem tekintik a családon belül elkövetett erőszakot az idegenekkel szembeni bűncselekményekkel egyenrangú jogsértésnek. Önálló törvényi tényállás elérése esetén a büntetőeljárás hivatalból indulna, nem kellene hozzá az áldozat magánindítványa, valamint cél, hogy a büntetés elsősorban letöltendő szabadságvesztés legyen.
Az erőszak az esetek 95 százalékában zárt ajtók mögött marad, hiszen a hiányos hazai törvénykezés miatt érdembeli büntetés csak alig néhány esetben jár a bántalmazó férjnek vagy élettársnak, az áldozat pedig saját szégyeneként, tabuként kezeli a bántalmazást, és általában senkinek nem mer beszélni róla. Az idő haladtával pedig magában keresi a hibát vagy beletörődik sorsába, és képes évekig bántalmazások közepette élni.
A tévhitekkel ellentétben nemcsak a szegényebb, elszigeteltebb területek lakóit és az alacsony iskolázottságú és jövedelmű társadalmi réteget érinti a probléma, hanem jómódú, városi családokban is élnek áldozatok. Az erőszak egy tanult viselkedési forma, éppen ezért fontos, hogy egy gyermek ne lássa ezt a mintát, hiszen önmaga könnyen válik elkövetővé később ugyanabban a szerepben, mint egykor édesapja vagy édesanyja.