A kutatók szerint az íztelen, színtelen, szagtalan szén-monoxid gáz nem csak a környezetre jelent veszélyt, hanem az embereknek is mérgező. A járművek és a generátorok kipufogógázában lévő szén-monoxidot néma gyilkos néven is emlegetik, mert nagy mennyiségben történő belégzése az idegrendszer és a szív károsodása miatt halált okoz.
A Tel Aviv-i Egyetem professzora, Itzhak Schnell azonban most egy meglepő fordulattal azt mutatta ki, hogy a mérgező gáz alacsony szintje narkotikumként hat a városlakókra, és segít nekik a nagyvárosi környezet egyéb káros hatásainak, például a magas zajszint elviselésében. Az Environmental Monitoring and Assessment szaklapban megjelent tanulmány szerint a toxikus gáz segít megbirkózni a környezeti stresszel.
A felfedezést egy szélesebb körű program keretében tették, amely a környezeti stressztényezők az emberi szervezetre gyakorolt hatásait vizsgálta. Schnell professzor elmondta, hogy a legtöbb megfigyelőállomást városon kívül helyezik el, ahol a járművektől és emberektől származó forgalom visszafogott, ez pedig torzítja az adatokat. A professzor kutatócsoportjával éppen ezért azt akarta vizsgálni, hogyan érintik a nagyvárosi embereket hétköznapjaikban a stresssztényezők. 36 személyt kértek fel arra, hogy töltsenek el két napot Tel Avivban, Izrael legforgalmasabb városában. A kutatók közben négy környezeti stressztényezőt mértek: a hőterhelést (hideg és meleg), a zajszennyezést, a szénmonoxid szintet és a szociális terhelést (a tömeg hatását). A pulzusszám és a szennyező anyagok mennyiségének mérése alapján a zajszennyezés bizonyult a legjelentősebb stresszforrásnak.
A kutatás legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a résztvevők által belélegzett CO-szint sokkal alacsonyabb volt a vártnál, ráadásul a gáz narkotikumként hatott az alanyokra, ellensúlyozva a zaj és a tömeg által okozott stresszt. Az eredmények arra utaltak, hogy a nagyvárosi élet nem feltétlenül gyakorol olyan negatív egészségügyi hatást a lakókra, mint amit a kutatók feltételeztek. Bár az alanyok stressz-szintje egész nap emelkedett, a szénmonoxid ellensúlyozta ennek hatását, és a gáz fokozott behatása nem járt maradandó hatással.
A kutatás következő részében azt vizsgálják majd, milyen hatást gyakorolnak a környezeti terhelések a népesség sebezhetőbb rétegeire, például a csecsemőkre, az idősekre és az asztmában illetve más betegségekben szenvedőkre. A professzor mindezek ellenére azt tanácsolja a városlakóknak, hogy próbálják a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a zajszintet, hogy mérsékelni lehessen az emberi szervezetet terhelő legjelentősebb stressztényezőt.