Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekre vonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat dönt amellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítmények tesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nemcsak a lazább szabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti a munkafolyamatokat az, hogy az ottani orvosok többsége - a brit gyarmati múlt nyomán - beszél valamennyire angolul és az országban nagy számban találni a kísérletek lefolytatására alkalmas kórházakat is.

Mára az orvosságok klinikai tesztelése Indiában egy jól jövedelmező iparággá vált, amely több mint 150 ezer embert "foglalkoztat" összesen körülbelül 1600 vizsgálatban.

A kiszervezések egyik árnyoldala a gyógyszerek tesztelésével összefüggésbe hozható halálesetek növekvő száma. Egyedül Indiában 2007 és 2010 között legalább 1730 ember halt meg a nyugati fejlesztésű orvosságokkal kapcsolatos vizsgálatok résztvevőjeként, bár a vállalatok többsége úgy véli: a szóban forgó kísérleti személyek, akikre elsősorban betegségük miatt esett a választás, egyébként is belehaltak volna az életüket megkeserítő kórba.

A gyógyszeróriások ellen kampányolók legfőbb érve, hogy a kísérleti alanyokat, akik gyakran India nyomornegyedeiből és legszegényebb közösségeiből kerülnek ki, nem tájékoztatják megfelelően a vizsgálat menetéről - kihasználva azt, hogy többségük nem tud írni-olvasni.

AP

A The Independent több indiai államban, így Andra Pradésban is vizsgálódott, és számos esetben tapasztalt visszaéléseket, például, hogy egy oltóanyag tesztelésébe szülői jóváhagyás nélkül vontak be gyerekeket. A 13 éves Szarita Kudumula -  akin egy, a HPV (humán papillomavírus) ellen az amerikai Merck vállalat által kifejlesztett készítményt teszteltek - is így járt. Szülei csak az után értesültek a klinikai vizsgálatról, hogy lányuk összeesett és meghalt. "Senki nem kért tőlünk engedélyt" - mondta Szarita édesapja.

Gulam Nabi Azad indiai egészségügyi miniszter korábban a parlamentben bejelentette, hogy 10 külföldi gyógyszercég - közöttük az amerikai Pfizer és Eli Lilly, a német Bayer, a francia Sanofi-Aventis - összesen 22, a kísérletek közben vagy közvetlenül azokat követően 2010-ben elhunyt személy után fizetett kártérítést a hozzátartozóknak, esetenként 3 ezer fontot (1,1 millió forintot), ami a politikus szerint nevetséges összeg a szóban forgó vállalatok által az új készítményekért bezsebelt hatalmas pénzekhez képest.

A nyugati gyógyszercégek váltig állítják, hogy következetesen ügyelnek a szabályok betartására. A Brit Gyógyszerészeti Társaság egy nemrég kiadott közleményében hangsúlyozta: a szabadalomszerzési procedúra részét képezi az, hogy a brit hatóságok a klinikai próbákat is jóváhagyják - függetlenül attól, hol végezték őket - a nemzetközi irányelvek figyelembe vételével.

Anand Rai indiai orvos szerint az a probléma, hogy hazájában teljesen átláthatatlanok a gyógyszerkísérletek, mivel hiányzik a megfelelő szabályozás és elszámoltathatóság ezen a téren. Ez elsősorban a vállalatok számára ilyen kísérletekre engedélyt adó etikai bizottságok felkészületlenségének tudható be. Az orvosi kutatásokat ellenőrző indiai tanács vezetője ellenben úgy véli: az elmúlt 15 évben jelentős előrelépés történt az említett testületek működésében.