Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy év alatt a karibi országban fordult elő a legtöbb kolerás eset. Paul Farmer, az ENSZ helyettes különleges megbízottja szerint elképesztő, hogy 365 nap alatt a teljes koleramentességtől a világon a legtöbb kolera-megbetegedésig jutott az ország.
Farmer kedden, az első haiti kolerás eset megjelenésének évfordulóján számolt be a betegséggel kapcsolatos adatokról. Mint mondta: a tízmilliós ország 5 százaléka, 450 ezer ember betegedett meg kolerában, és több mint hatezren hunytak el a betegség következtében. A helyzet érzékeltetésére megemlítette, hogy lassacskán a kolera lesz a vezető halálok Haitin. Bangladesben 100-300 ezer kolerás esetet regisztrálnak évente, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig 13-30 ezer megbetegedés fordul elő.
A szakember arra figyelmeztetett, hogy a kolera a jelek szerint megtelepedett az országban, és sokáig tart majd a járvány felszámolása, különös tekintettel arra, hogy az országban nagyon sok ember nem jut tiszta vízhez. A kolerát bakteriális fertőzés okozza, ami szennyezett vízzel vagy élelemmel kerül a szervezetbe. Nem higiénikus környezetben gyorsan terjed, és a szervezet kiszáradása miatt gyorsan végzetessé válhat a megbetegedés, ám ha időben észlelik a tüneteit, könnyen kezelhető.
A világ legszegényebb országai közé tartozó Haitin korábban sem voltak kielégítőek a közegészségügyi viszonyok, ám a tavalyi pusztító földrengést követően a fővárosban, és egyéb városi területeken még cudarabbra fordult a helyezet. Mint kiderült, a kolerát tudtukon kívül a Nepálból érkezett ENSZ-békefenntartók hurcolták be. A betegség kórokozója aztán az ország legnagyobb folyóján keresztül terjedt el, mert az ENSZ-katonák bázisát felépítő haiti vállalkozó elmulasztotta megfelelő higiéniás körülmények biztosítását.
Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet kedden közleményben hangsúlyozta, hogy továbbra is "veszélyes és kiszámíthatatlan hullámzást" tapasztalnak a kolerás megbetegedések számában. Amennyiben a segélymunkások a pénzügyi források elapadása miatt kivonulnának az országból, az csak tovább súlyosbítaná a helyzetet - írta kedden az ENSZ humanitárius ügyekkel foglalkozó koordinációs hivatala.
A hivatal szerint a szükséges mintegy 12 ezer latrinából csupán annak egyharmada működött az országban augusztusban. A több mint ezer használaton kívüli latrina pedig súlyos fertőzésveszélyt hordoz. A latrinák tisztítását augusztusban hagyták abba a finanszírozás hiánya miatt. Farmer elmondta: egyfelől a víz- és szennyvízhálózat kiépítésében, emellett - minél több emberre kiterjesztve - a szájon át adható védőoltásokban és a felvilágosításban látja a kiutat a kolera megfékezésére.
