A tanulmány az Acta Oncologica című folyóiratban jelent meg. A kutatásba majdnem ezer hererákon átesett férfit vontak be. Arra voltak kíváncsiak, hogyan érzik magukat tizenegy évvel a betegségük után. „A kemoterápiában részesülők kétszer nagyobb arányban számoltak be a beszéd olyan nehézségeiről, mint hogy nem a megfelelő sorrendben jönnek a szavak, hogy nem azt mondják, mint amit akarnak, és hogy nehezen tudják befejezni a mondatokat” – mondta el Johanna Skoogh, az egyetem doktori hallgatója.

A daganatos betegségek túlélői közül sokan panaszkodnak még memória- és koncentrációs zavarokra is, ám a szakemberek nem biztosak abban, hogy ezekért is a kemoterápia okolható. Főleg a mellrákon átesett nők körében gyakori ez a probléma, akiket nagy mennyiségű hormonnal kezeltek.

„Kérdőívünk azokra a nehézségekre fókuszált, amelyekkel az érintettek a mindennapi életben szembesülhetnek. Legjobb tudomásunk szerint ilyen összefüggésben még nem vizsgálták ezt a témát. Kutatásunk abban is egyedülálló, hogy a felkeresettek 80 százaléka volt hajlandó a válaszadásra, ami nagyon jó arány, illetve abban, hogy hosszú ideig követtük nyomon a sorsukat” – magyarázta Johanna Skoogh.

Ugyanakkor a tudósok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy más agyi funkciók is sérülhetnek a kemoterápia során. „Úgy gondoljuk, hogy a beszéd egy rendkívül érzékeny terület, így ezen keresztül lehet az egyéb területeket is vizsgálni. Hiszen nyelvünket mindennap használjuk, ezért hamar észrevesszük, ha nem minden működik megfelelően ezen a területen” – mondták a kutatók.