Ma már tudjuk, hogy a testet és a leket nem lehet különválasztani, sőt az a szemlélet is már a múlté, miszerint szétválasztható az öröklés és a környezet hatásai. Nem mindegy tehát, milyen feltételek között töltjük mindennapjainkat. Az állandó, kezeletlen stressz például olyan nyavalyákat hozhat elő, amelyre más esetben nem sok esélyünk lenne. Íme néhány paansz, amely a stressz számlájára írható.
Mivel a stressz nem specifikus szindróma, a kiváltó inger nem feltétlenül ugyanaz az embereknél – valakinek stresszt okoz egy kígyóval találkozni, míg másnak az a mindennapi munkája –, illetve az adott személynél sem mindig ugyanaz az inger vált ki stresszt, sőt a mértéke is más-más lehet helyzettől függően. Így a stresszhelyzetekre adott válaszaink is különbözőek, s nem csak negatív reakciókról beszélhetünk, hiszen a kismértékű stressz fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Ám amint erősödik a nyomás, a feszültség egyre inkább akadályoz minket abban, hogy megoldjuk a helyzetet - ilyenkor érezzük azt, hogy kikészültünk, emésztjük magunkat. Az állapot állandósulása vagy gyakori ismétlődése jó eséllyel vezethet pszichoszomatikus betegségekhez, magas vérnyomáshoz, gyomorpanaszokhoz, infarktushoz, depresszióhoz, vagy az úgynevezett menedzserbetegséghez is.
Gyomorpanaszok: az állandó feszültség jele
A lelki betegségek tünetei között valóban meg kell említeni az egyik legjellemzőbb panaszt, a hasi fájdalmakat és a diszkomfort érzéseket a gyomor körül. Addig jó, amíg gyomrunk észrevétlenül, ösztönösen teszi a dolgát, ha már hírt ad magáról, az már zűrt jelezhet. És ezt is köszönhetjük sokszor a stressznek, mert miért kímélné pont a gyomrunkat. Az állandó feszültség és szorongás oxigént von el, görcsös érzést okozva a gyomorban. Ez mégsem egy létező gyomorbetegség, hanem a szervezet természetes reakciója, a szimpatikus idegrendszer aktiválódása a stresszre, amikor a harcolj, vagy menekülj helyzetben találjuk magunkat.
Tévhit viszont a gyomorpuffadás. Valójában ilyen nincs, ennél az érzetnél a vastagbél, vagy a vékonybél puffad fel. Evés közben mindenkinek jut levegő a gyomrába, főleg ha szénsavasat iszik, vagy úgy étkezik, hogy sok levegőt nyel, és úgy érzi, feszül a gyomra. Ugyanilyen tévhit, hogy a stressz gyomorfekélyt okoz.
Női psziché, nőgyógyászati gondok
A stressz nőgyógyászati problémákhoz is vezethet, amelyre szintén nincs kámiai gyógymód. Nem véletlen tehát, hogy a nőgyógyászatban – különös tekintettel a meddőségi kezelésekre – egyre inkább előtérbe kerül a holisztikus gyógyítás: a páciens lelkét és testét párhuzamosan kezelik az orvosok. A nők amúgy is fogékonyabbak az újszerűnek tűnő, de valójában hagyományosnak mondható gyógymódokra. Lajos Éva, a Budai Egészségközpont szűrővizsgálatainak vezetője szerint a nők preventív szemléletűek – szemben a férfiakkal – így ők hamarabb felismerik a lelki folyamatok fontosságát a gyógyításban. Könnyebb is őket rávenni egy ilyen kezelésre, ami lehet, hogy több idővel és energiával jár, mint néhány pirulát beszedni, ám valószínűleg tartósabb eredményt is hoz
Kovács Hajnalka kineziológus szerint is a visszatérő betegségek hátterében lelki okok állnak. Mint mondja, sok nőnél valamilyen belső konfliktus ölt testet egy fizikai fájdalomban. Ez ellen pedig hiába szed antibiotikumokat, újra és újra előjönnek a testi problémák, a fizikai panaszok, mert a gyógyszerek ilyen helyzetekben csak tüneti kezelésre jók. A gyulladások – a természetgyógyászat nyelvére lefordítva – a konfliktus, a harc, az agresszió, egy adott élethelyzet elleni lázadás sajátos megnyilvánulásai. Az effajta testi tünetek általában olyan emberekre jellemzőek, akik gyakran keverednek vitákba, s amíg ezen nem tudnak változtatni, a kellemetlen gondok is megmaradnak.
Ijesztő, ám veszélytelen: pánikroham
Egy stresszes munkanap után – minden előjel nélkül – hevesen zakatolni kezd a szívünk, a mellkasunk szorít, úgy érezzük, nem kapunk levegőt, izzadunk, remegünk. A fejünkben rémisztő gondolatok keringenek: ez biztosan szívinfarktus, mindjárt meghalunk. Az ijesztő jelek aztán egy idő után maguktól múlni kezdenek, s ha a rutinvizsgálatok semmilyen testi bajt nem jeleznek, sokszor az derül ki, „csupán” pánikrohamot éltünk át.
De a hosszú távon kezeletlen pánikbetegség gyakran vezet depresszióhoz is, és halmozni is lehet a különféle szervi bajokat is: például tartóssá válhat a magas vérnyomás, de a szívnek sem tesz jót, pláne ha rendszeressé válik a megterhelő magas pulzus. A bevált „házi” szorongásoldó, az alkohol rendszeres alkalmazása szintén számos szervi problémához vezethet.
A gyógyulás érdekében ésszerűbb, hogy előbb kizárjuk a pszichés okokat s csak utána, esetleg párhuzamosan lehet keresni a szervi bajokat. Ha tüneteink vannak, akkor nem feltétlenül kell megszokásból orvoshoz menni. A tünetek megszüntetésével nem feltétlenül szűnnek meg az okok, de jó esélyünk van arra, hogy tünetváltással más betegséget is összeszedjünk. Ha például beállítják a magas vérnyomásunkat az jó dolog, de ha a stressz az oka, akkor a szervezetünk, az agyunk olyan ügyes, hogy nemsokára kezeltethetjük a gyomorfekélyünket is. A krónikus stresszel tehát célszerű pszichológust, pszichiátert keresni előbb és valóban az okok megoldására érdemes törekedni, mégha ez esetenként fájdalmasabb is lehet mint a gyomorfekély.