2011. április. 06. 06:30 KH Utolsó frissítés: 2011. április. 06. 14:45 Plázs

Új büntetőadó: egészségesebbek leszünk tőle?

Az egészségtelen élelmiszerekre kivetendő hamburgeradónak még a hivatalos terve sem készült el, mégis egyre hangosabbak az ezzel kapcsolatos vélemények. A jogszabályt csak július utánra ígérik a törvényalkotók, úgyhogy van időnk szokni annak gondolatát, hogy feketelistára kerülhetnek kedvenc süteményeink is. Megkérdeztünk egy táplálkozási szakembert, mi a véleménye a lakosság ilyesfajta egészségneveléséről.

"Nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen étrend. Nyilvánvalóan az egészségesebb élelmiszereket gyakrabban kellene beiktatni az étrendünkbe, míg ritkábban kellene magunkhoz venni a kis mennyiségben ajánlott ételeket. De olyan táplálék, amit egyértelműen tiltani kell, nincs" – szögezte le Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus. Attól, hogy bizonyos élelmiszerek tiltólistára kerülnek – folytatja a táplálkozási szakember –, nem várható el az egészséggel kapcsolatos attitűdök gyors változása. Változni pedig kellene, azt senki nem vitatja.

Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országa – ezt fogalmazta meg rólunk nemrég az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ennek legfőbb oka a kevés mozgás – a magyarok 53 százaléka soha nem sportol –, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, illetve a zsíros ételek túlzott szeretete. Ezek után már kevésbé tűnhet az ördögtől valónak a kormány azon terve, hogy egészségtudatos életvitelre neveli az egész országot, aki pedig nem hajlandó tenni az egészségéért, az fizessen. De valóban egy új adónem lenne a legmegfelelőbb eszköz? Egyelőre úgy tűnik, több a kételkedő, és a külföldi tapasztalatok, a különféle kutatások is arra engednek következtetni, hogy a probléma ennél jóval összetettebb.

Magyar ebéd, magyar embernek

A WHO-t idézve ismét, ezirányú kutatásukban ők nem találtak tudományos igazolást arra, hogy okozati összefüggés lenne a politikai, gazdasági szabályozások és az élelmiszerfogyasztás között. És jól példázza ezt Dánia is, ahol az elmúlt évtizedekben is folyamatosan nőtt az elhízottak aránya, miközben az országban már 1922-től él a cukortartalmú termékek büntetőadója. (A dánok egyébként tovább szigorítanának, bevezetnék a telített zsírokra kivetett különadót). És még egy érdekes adalék: brit táplálkozástudományi kutatások 2010-ben kimutatták, hogy nem igaz az a feltételezés, miszerint a növekvő kalóriabevitel felelős a brit gyerekek elhízásáért. Sokkal inkább a mozgáshiány okolható a gyarapodó súlytöbbletért. Nagy-Britannia nemrég vetette el az egészségügyi különadó bevezetésének ötletét, mert szerintük az ezzel generált áremelkedés a legszegényebbeket sújtaná, miközben nem hozna megoldást a problémára. De hasonló indokkal került le a francia parlament napirendjéről is egy ilyen javaslat.

Hangos ellenzők

Az érintett szektorok a drágulástól és annak következményeitől tartanak. A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint például a különadó sokat rontana az amúgy is nehézségekkel küszködő magyar élelmiszeripari vállalkozások versenyképességén, különös tekintettel arra, hogy Magyarországon az élelmiszerek általános forgalmi adója uniós szinten is a legmagasabbak közé tartozik. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szintén nem tartja jó megoldásnak az adó bevezetését. Mint mondta, az elmúlt hónapokban beigazolódott, hogy az élelmiszerek drágulása forgalomcsökkenést eredményez, márpedig a hamburgeradó is csak az áfabevételt csökkentené. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége nehezen kivitelezhetőnek, fogyasztás- és így vállalkozásellenesnek tartja a felvetést. Mert romlana az élelmiszeripar versenyképessége, és különösen az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások járnának rosszul.

 

De az egészségügyből is érkeznek kifogások az adóval kapcsolatban. Ruzsa Ágnes onkológus főorvos a hamburgeradó helyett jobb ötletnek tartaná, ha például a szűrővizsgálatoktól való távolmaradást szankcionálnánk, aki nem vesz részt ezeken, fizessen akár háromszor magasabb biztosítási díjat, mint az, aki minden vizsgálaton megjelenik.

A magyar kormány azonban elszánt egy új adót illetően, amelynek hivatalos részletei még nem ismertek, az viszont igen, hogy az így beszedett pluszbevételből – amely meghaladhatja a 386 milliárd forintot – a pénzhiánnyal küszködő egészségügyet tennék rendbe. A Világgazdaság múlt héten szellőztettet meg ezzel kapcsolatos részleteket a birtokukba jutott szakértői anyagból, amely szerint feketelistára kerülnének bizonyos csokoládék, cukrászsütemények, hamburgerek, szénsavas üdítők, illetve egyes étolajfélék is. Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Rendszertudományi Irodájának javaslata négyféle választási lehetőséget kínál a kormánynak: ezek különféle mértékben növelnék az egészségtelennek minősülő, ám sokak által fogyasztott készítmények árát. Az anyag szerint mivel az adónövekedéssel arányosan csökkenhet a fogyasztás, az adót úgy kellene belőni, hogy az hizlalja a költségvetést, de segítse az egészséges táplálkozás elterjesztését is. A szakértői javaslatok sorsáról a kormány dönt majd.

A NEFMI egészségügyért felelős államtitkársága a hír után sietett is leszögezni, hogy az anyagból egyelőre nem készült kormányelőterjesztés a hamburgeradóra vonatkozóan. "Az államtitkárság keresi azokat az alternatív forrásokat, amelyeket vissza lehet fordítani az egészségügybe az orvosok bérezésére, egyik ilyen lehetőség a népegészségügyi termékdíj" – írták közleményükben. Hozzátéve: a termékdíj bevezetésének részletein több szakértői munkacsoport is dolgozik. Nem az alapélelmiszerek drágulása a cél, hanem az, hogy a népegészségügyi katasztrófahelyzet előtt álló Magyarországon csökkenjen az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása.

Másféle hatástól tart azonban a dietetikus. A tiltott gyümölcs mindig édesebb és vonzóbb, akár a kereslet növelése is várható ettől az intézkedéstől. Ha az egészségtelennek nyilvánított élelmiszerek árát megemelik, annak nem lesz kedvező hatása. Szociológiai vizsgálatok sora bizonyítja, hiába drága a cigaretta és az alkohol, akik rabjai e szenvedélynek, akkor is meg fogják vásárolni ezeket, ha semmi másra nem telik – mutat rá a szakember. Nem beszélve arról, hogy sem a gyermekek, sem a felnőttek nem ennek a törvénynek a hatására fogják elsajátítani a helyes táplálkozási ismereteiket. Óvodákban, iskolákban, munkahelyi egészségnapokon, szervezett formában, dietetikus szakemberek által tartott oktatások, foglalkozások segíthetnék elő az effajta tudatosságot. Dánielné szerint jó megoldás lehetne például, ha minden háziorvosi rendelőben kialakítanának egy dietetikai tanácsadói szobát, ahová betérhetnének betegek és egészségesek egyaránt.

Cukrászati remekművek. Csak felárral?

"Hadd döntse el mindenki szabadon, hogy adott esetben belefér-e egy hamburger vagy egy cukrászsütemény az étrendjébe" – véli a dietetikus. Majd gyorsan hozzáteszi: a hangsúly ugyanis az arányokon és a mennyiségen van, mint ahogy a táplálkozási piramis is szemlélteti. Hetente kétszer nyugodtan ehetünk édességet, havonta egy-egy alkalommal ehetünk gyorsétteremben akár hamburgert is, és az igen egészségtelennek tartott üdítőitalok is fogyaszthatók különleges napokon. Természetesen, ezek rendszeres vagy nagy mennyiségű fogyasztása egyértelműen elhízáshoz, túltápláláshoz vezet, miközben minőségi élelmiszerek, hasznos tápanyagok nem, vagy nem elegendő mennyiségben jutnak a szervezetünkbe.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.