Plázs travelline.hu 2011. február. 21. 09:30

Eltűnt a pisilő kisfiú - miért divat látványosságokat lopni?

Az Európai Unió fővárosának, Brüsszelnek a pisilő kisfiú az egyik jelképe.

Az Európai Unió fővárosának, Brüsszelnek a pisilő kisfiú az egyik jelképe. A kisméretű szobor annyira kedvelt, hogy külön ruhatára és öltöztetője van, a Manneken Pis barátai nevű nonprofit szervezetnek köszönhetően. Januárban piros magyar huszárruhát, februárban pedig matyó népviseletet öltött magára annak tiszteletére, hogy Magyarország tölti be fél évig az EU soros elnöki teendőit. A brüsszeli turistalátványosságot már régóta árgus szemekkel kísérik egy kelet-flandriai városka lakói, ugyanis saját látványosságuk is hasonló: az első belgiumi Manneken Pis. Geraardsbergen (francia nevén Grammont) helyi krónikái szerint 1459 óta díszíti a pisilős fiú bronzszobor a város főterének egyik épületét, szintén egy szökőkút figurájaként. Korban 160 évvel „megelőzve” brüsszeli hasonmását. Kultusza egyébként igen nagy a helyiek körében, ahogy ebből a videóból látható, szintén nagy becsben tartják a jelmezes szobor kultuszát...


Február 15-én a geraardsbergeni szobrocska váratlanul bekerült a belgiumi bűnügyi krónikákba, ugyanis eltűnt helyéről. A rendőrség is nyomozni kezdett az ügyben, de csak annyit lehetett tudni, hogy szemtanúk két fiatalembert láttak a szökőkút körül február 15-én reggel. Azonosításuk közben egy szervezet, a Front a Manneken Pis Felszabadításáért, magára vállalta a szobor eltulajdonítását. Tettük indoka, hogy önérzetüket megsértette egy nemrég készült tévéinterjú, melyben arról nyilatkoztak, a szobrocskát Brüsszel ajándékozta 1600-ban városuknak. Kifogásolják, hogy a városvezetés részéről senki nem reagált hivatalosan a téves közlésre, mely azt a látszatot keltette, régebbi a brüsszeli Manneken Pis.

MOST ÉRKEZETT: Időközben előkerült a flandriai városka kedvenc szobra. A helyi egyetem hallgatói, miután kellő visszhangot kapott „csínytevésük”, úgy döntöttek visszaviszik helyére a pisilő kisfiút. Nem követelnek semmit, megelégednek azzal, hogy sikerült felhívni a figyelmet, Geraardsbergen is rendelkezik egy nem kevésbé híres szobrocskával, mint Brüsszel. Ráadásul van egy múzeumuk is, ahol bemutatják a kisember ruhatárát és hiteles történetét. A város vezetésének döntése szerint a diákok valószínűleg nem részesülnek büntetésben, mivel sértetlenül visszaszolgáltatták a nevezetességet, tettük hátterében pedig pozitív lokálpatrióta szándék állt.  

en.db-city.com

A brüsszeli pisilő emberke kőváltozatát egyébként többször is ellopták, az 58 cm-es szobrot 1619-ben öntötték bronzba. Ezt is többször leverték a talapzatáról és megrongálták a vandálok, 1817-ben olyan kárt tettek benne, hogy újra kellett önteni.

Szobrot nem csak Belgiumban lopnak, Dánia szimbólumát, a Kis hableányt már több „inzultus” is érte. Az 1913-ban felavatott szobrot a nagy mesemondó, Hans-Christian Andersen hőséről mintázták. A lassan száz éves műalkotás fejét kétszer, a karját pedig egyszer fűrészelték le eddig. Többször leöntötték festékkel, legutóbb 2003-ban pedig a tengerbe lökték. Ennek ellenére a Kis hableány ma is a helyén áll (kivéve amikor tavaly leemelték helyéről és Sanghajba szállították, ahol a világkiállításon a dán pavilont ékesítette sajátos idegenforgalmi reklámként).

orangesmile.com

A mai napig ismeretlen a sorsa Henry Moore 2005-ben ellopott egyik főművének, a Fekvő alaknak. Az 1969-ben készült, három millió fontot érő alkotást a brit szobrász Hertfordshire-i emlékmúzeumának udvaráról lopták el. A biztonsági kamera felvétele szerint egy rakodódarus teherautóra rakták fel a tolvajok a 3,6 méter hosszú, több mint két tonnát nyomó szobrot. A nemzeti örökségként számon tartott műtárgyat keresi a Henry Moore alapítvány, a rendőrség, és az Interpol is, de egyelőre sehol sem bukkantak a nyomára. Jobbik esetben egyedi megrendelőre, mániákus Henry Moore rajongóra gyanakszanak, a rosszabb verzió szerint színesfém-tolvajok áldozata lett a súlyos műalkotás.

artinvesment.ru

Egy finn turistát, bizonyos Marko Kuljurát (26) a Húsvét-szigeten kapták rajta szoborrongáláson, illetve lopáson három éve. Rapa Nui (a sziget másik neve – a szerk.) világszerte ismert titokzatos moai szobrai egyikének füléből tört le egy darabot, ezt akarta ellopni. Igaz, a partvonal és a kőbányák környékén több száz található a vallási vagy hatalmi jelentést hordozó „hosszúfülű” kőszobrokból, de védettségük miatt büntetőeljárást indítottak a kőgyűjtő finn ellen. A Húsvét-sziget különös jelképeinek többsége 2 és 10 méter magasságú, 80 tonnás súllyal, de a legnagyobb eléri a 20 méteres magasságot, 160 tonnás kőtömeggel. A Rapa Nui Nemzeti Park 1995 óta része a Világörökségnek.

scubaluz.com

Persze más védett helyek és régészeti ásatások nagy jelentőségű kulturális emlékeit is veszélyezteti a kincsvadászok vagy a turisták gyűjtőszenvedélye. E helyek közül sokat említett példák az olaszországi Pompeji, az egyiptomi piramisok környéke, a perui Machu Picchu vagy a mexikói romvárosok (mind a Világörökség részét képezik). Még a legjobb szándékú emberrel is előfordul, hogy a helyszínen hatalmába keríti egy lába előtt heverő kis kőemlék. Így járt ezzel a kolumbiai írófenomén, García Márquez regényeinek magyar fordítója, Székács Vera is. A neves műfordító maga mesélte el nekünk, hogy egy mexikói romterületről egyszer magával vitt egy kisebb kőemléket a szállodába. Az ősi azték istenek haragjának vélte aztán, hogy éjjel földrengés rázta meg Mexikóvárost.

Talán ezért is jobb, ha minden a saját helyén marad, ahol gyönyörködni lehet benne.

Tóth Sándor