2011. február. 02. 15:49 Medipress Utolsó frissítés: 2011. február. 02. 15:53 Plázs

Veszélyes betegségek tűntek el

Az oltásoktól való félelem nem újkeletű. A New England Journal of Medicine nemrégiben megjelent cikke szerint az ellenérzés egyidős Edward Jenner 1796-os első himlőoltásával.

Az oltások ellenzése soha nem öltött olyan mértéket, mint a gyerekkori kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) kapcsán tapasztalt hisztéria idején; ellenzői szerint ugyanis a vakcina megemeli az autizmus kockázatát. A Lancet című folyóirat cáfolta azt az ellentmondásokkal teli vizsgálatot, amely elsőként vetette fel ezt a lehetőséget; szerzőjét csalás miatt ítélték el. Ennek ellenére az amerikaiak 18 százaléka gondolja úgy, hogy az MMR-oltás autizmushoz vezethet.

A szkeptikusok száma akkor csökkent látványosan, amikor az oltások terjedésével olyan halálos betegségek szorultak háttérbe, mint a diftéria, a tetanusz, a gyermekbénulás vagy a kanyaró. A 21. század elejére a félelemek kiújultak. Egy a Pediatrics 2010 márciusi számában megjelent közlemény szerint a szülők 90 százaléka jó dolognak tartotta az oltást, és csak a szülők 12 százaléka volt az, aki legalább egy oltást nem engedett beadni a gyereknek. Sajnos a félelem valós népegészségügyi veszélyt hordoz.

Túry Gergely

Az oltási fegyelem csökkenése miatt a tengerentúlon ismét lehet találkozni az oltással megelőzhető, de egyébként akár halálos kimenetelű kanyaróval vagy szamárköhögéssel. „Bármennyire igyekeztem, nem sikerült minden betegemet rábeszélni az oltásra” – mondta el Len Horovitz New York-i tüdőgyógyász, hozzátéve: az emberek általában nem szeretnek idegen anyagot juttani szervezetükbe.”

"A tudósok szerint az oltási kampányok saját sikerüknek az áldozatai, ma már nem találkozunk azokkal a betegségekkel, amelyek ellen kampányolnak” – vélekedik Paul Offit, oltási tanácsadó. Régen mindenki számára egyértelmű volt az oltások haszna, mert rengeteg gyermek halt meg vagy betegedett meg a ma már szinte ismeretlen betegségek miatt.

„Az ötvenes években az is előfordult, hogy néhány esetben maga az oltás okozott gyermekbénulást. Ám ennek ellenére a szülők annyira féltek a betegségtől, hogy továbbra is beoltatták gyermekeiket” – mondta Max Wiznitzer, a clevelandi gyermekneurológus, hozzáfűzve: ez manapság elképzelhetetlen. Nem találkozunk a betegségekkel, így nem tudjuk felmérni a veszélyüket, nem értékeljük az oltások jótékony hatásait.

A félelmek összefügghetnek az állandóan gyarapodó, bonyolult oltási renddel is, amelyben például az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) 11 féle betegségre, 26 lépésban ajálja oltásait. (Magyarországon is hasonló rendszer működik). Ráadásul ezt hatéves korukig kell megkapniuk. Minél többféle oltást kap a gyerek, a veszélyek annál nagyobbnak tűnnek a szülők számára, és elhomályosítják a tényleges védőhatását az egyes oltásoknak.

A családok mindig is aggódtak gyermekeik egészsége miatt, tehát ha panasz van az oltásokra, természetes védőösztönük lép működésbe, féltik a gyermeket az oltásoktól. Ráadásul a szülők ösztönösen félnek a tűszúrástól, így meg akarják tőle védeni gyermekeiket is. A tablettákkal ellentétben a tűszúrás egy invazív beavatkozás.

Barbara Loe Fisher, az amerikai oltási központ  vezetője szerint az autizmus csak az egyik betegség, amit a szülők az oltásokkal hoznak összefüggésbe, természetesen tévesen. A kutató úgy véli éppen ezért nagyobb gondot kellene arra fordítaniuk, hogy eloszlassák az alaptalan félemeket.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.