Hogyan reagál testünk a jeges vízre?
Jéghideg vízbe ugrani nagy bátorságra vall. De vajon egészségkárosító, vagy éppenséggel egészségmegőrző hatása van a hideg viznek?
Az észak-európai népek, köztük a finnek, a norvégok és az oroszok is meg vannak róla győződve, hogy nincs egészségesebb a világon, mint a forró szaunából a jeges vízbe ugrani. Az említett népek vallják, hogy a hideg víz jótékony hatással van a bőrünkre, az immunrendszerünkre, sőt még a libidónkra is.
Alan Steinman, az Egyesült Államok egyik elismert hipotermia-szakértője nem ért egyet a fenti véleményekkel. „Nem ismerek egyetlen orvosi tanulmányt sem, ami egyértelműen bebizonyította volna a hideg vízben úszkálás egészségjavító hatásait” – állította Steinman. Majd folytatta: amikor a test hirtelen jeges vízbe kerül, reflexszerűen, gyorsan kapkodni kezdjük a levegőt, ez komoly veszélyt jelenthet, főleg, ha a fejünk víz alatt van, ezért ajánlatosabb ugrás helyett lassan, fokozatosan elmerülni a vízben.
A szakértő szerint a hideg vízbe ugrásra háromféleképpen reagál a testünk: először a kisebb vérerek összehúzódnak a bőrfelszín alatt, hogy kevesebb hőt veszítsen a szervezetünk. A védekező mechanizmus hatására tehát megemelkedik a vérnyomásunk. Ezt követően a vér a testünk közepe felé áramlik, emiatt a végtagok lehűlnek, legyengülnek és mozgáskoordinációs zavarok lépnek fel. Végül, általában 30 perccel a vízbe merülést követően beáll a hipotermia, azaz a kihűlés állapota. Ekkor a test belső hőmérséklete drasztikusan lecsökken, ennek következtében leállhat a szívverés, megszűnik a légzés és beáll a halál.