Alois Alzheimer német ideggyógyász 1907-ben találkozott egy beteggel, aki olyan furcsa gondolkodási zavarral jelentkezett, hogy a doktor a tünetcsoportot részletesen leírta. Ma nem csak az orvosi szakirodalom, hanem a világmédia egyik legtöbbet emlegetett betegsége ez a legtöbbször gyorsan előrehaladó szellemi leépülés, az Alzheimer-kór.

Okát még ma sem ismerjük. Genetikai adottságtól környezeti ártalmakig mindenféle magyarázat szóba került, még táplálkozási tényezők is, mivel a betegek megfelelő kalóriabevitel ellenére jelentősen fogytak. Az Innsbrucki Egyetem munkatársai a táplálkozási okok lehetőségét vizsgálták kísérleti patkányokon.

Christian Humpel és munkatársai hathónapos hím patkányokat kezdtek etetni ötszázalékos koleszterinnel dúsított táppal, míg a kontrollállatok a szokásos patkánykosztot kapták. Öt hónap múlva az állatokat igen részletesen megvizsgálták.

A sok zsírnemű anyagot, sok koleszterint fogyasztó patkányok olyan viselkedési zavarokat mutattak, mint az Alzheimer-kóros emberek, agyukban pedig olyan elváltozások alakultak ki, mint az ilyen betegek agyszövetében. Az Alzheimer-kór szövettani képe igen jellegzetes: béta-amiloid lerakódások jelennek meg, fehérje elváltozások és bizonyos idegsejtek károsodási folyamatai.

Az osztrák munkacsoport vizsgálatai azt mutatták, hogy a folyamatos koleszterinterhelés emlékezetzavart idézett elő, gyulladásos tüneteket, apró vérzéseket és béta-amiloid lerakódásokat, vagyis csupa olyan elváltozást, ami az Alzheimer-kórra emlékeztetett.

A kísérleti adatok egybevágtak olyan korábbi megfigyelésekkel, hogy nagy adagban a zsírbevitel szerepet játszhat az Alzheimer-kór kifejlődésében. A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy az eddigi adatok alapján korai volna azt gondolni, hogy a koleszterin lenne felelős a betegségért.

Már korábban is fölvetették, hogy a kis erek károsodása ugyancsak hozzájárulhat a kór kifejlődéséhez és ehhez a magas vérkoleszterin szint hozzájárulhat. Ez további vizsgálatokat igényel.