Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) által a téves patológiai diagnózisok számáról közzétett adatok sokkal inkább tekinthetők becslésnek, semmint objektív felmérés eredményének, s így valóságtartalmuk megkérdőjelezhető, ezért alkalmasak arra, hogy félrevezessék a daganatos betegségek iránt érzékeny közvéleményt - közölte szerdai közleményében Sápi Zoltán országos patológus szakfelügyelő, Tímár József, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke és Kopper László, a Patológus Szakmai Kollégium elnöke. 

"A becslések (!) az OOI riasztó tapasztalatait vetítik ki a patológusok és a klinikusok munkájának egészére. Ugyanakkor az OOI elemzésének eredményei mutatták ki azt, hogy az onkológiai terápia eredményessége hazánkban eléri a nemzetközileg elvártakat. Mindez elképzelhetetlen lenne, ha a napvilágot látott becslés, miszerint a daganatok patológiai/szövettani diagnózisainak 50 százaléka hibás, valós volna. De nem az." - olvasható a közleményben. 

Kedden a Magyar Nemzet az Országos Onkológiai Intézet adataira hivatkozva számolt be arról, hogy becslések szerint a valamilyen szempontból hiányos vagy nem megfelelő patológiai diagnózisok aránya Magyarországon eléri az 50 százalékot. A lap szerint emiatt vannak olyan kórképek, például a daganatos betegségek között, ahol csak a páciensek töredéke kapja meg a megfelelő kezelést. Szintén az OOI-re hivatkozva a lap azt is írta, hogy a patológia válságban van, amit a szakemberek tömeges külföldre vándorlásával magyaráznak. 

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a lapnak azt mondta, érdemi intézkedésekre készül a tárca annak érdekében, hogy javítsanak a patológia, s ezen keresztül többek között az onkológiai ellátás helyzetén. Az államtitkár nyilatkozata szerint feltétlenül javítani kell a hazai patológia helyzetén, és garantálni kell, hogy valóban csak olyan körülmények között kezeljenek daganatos betegeket, ahol a diagnosztizáláshoz is minden feltétel adott. 

A szakemberek közleményükben elismerték, hogy hiányzik a szakmai munka folyamatos minőségellenőrzése, de ez az egész ellátórendszerre jellemző, azonban ilyen megalapozatlan adatokkal csak a munkájukat tisztességgel és lelkesedéssel végző patológusok iránti bizalmat megrendítését és a szakma megbecsülésének erodálását lehet elérni. Nem vitatják, hogy a patológia is súlyos problémákkal küzd, hiányszakmának számít, a szakemberek átlagéletkora egyre magasabb, korszerűsíteni, javítani kellene a finanszírozást, javítani a bérezésen, meg kellene oldani a szövettani asszisztensképzést. 

A közleményt jegyző szakemberek úgy vélik, ezeket a kérdéseket nem a médiával, hanem az egészségügyet, ezen belül a patológia helyzetét ismerőkkel kell megbeszélni és megoldani, és az erre irányuló tárgyalások a jelenlegi kormányzat képviselőivel megkezdődtek. Megjegyezték azt is, hogy a patológiai diagnosztikában kiterjedt a konzultációs rendszer, amelyben a szövettani minták eljutnak a legnagyobb tapasztalattal rendelkező diagnosztikus szakemberekhez mielőtt visszafordíthatatlan klinikai döntés születne.