Korunk egyik legizgalmasabb “szolgáltatása”  a műholdas helymeghatározás. A bármilyen furcsa, de ingyenes szolgáltatás segítségével megkönnyíthetjük és szórakoztatóbbá  tehetjük életünket. A GPS (Global Positioning System) készülékek a Föld körül keringő műholdak jelei alapján pontosan meg tudják határozni, hol tartózkodunk.

Bushnell

Ennek a tudásnak a leggyakoribb felhasználása az autó-navigáció, amikor szinte vakon el tudunk jutni a legeldugottabb helyekre is. Az eldugott helyek adták az ötletet ahhoz az egyre népszerűbb technikai sporthoz, amit geocaching-nek vagy ládavadászatnak hívnak.
Annak idején, a hőskorban egy amerikai természetjáró elrejtett egy ajándékokkal teli ládát  és azzal szórakoztatta barátait, hogy csak a dobozka földrajzi koordinátáit közölte velük. A rejtekhelyet persze egy hagyományos térképpel, tájolóval és sok számítgatással is meg lehetett volna találni, azonban az ötlet a GPS rendszerre épült, azaz a műholdak jeleit vevő készülékkel lehetett viszonylag gyorsan a “kincs” nyomára  bukkanni. Az első ládát számtalan követte, jelenleg a világon egy milliónál is több geocache található. Aki egy kis kalandos természetjárásra, városnézésre vágyik vagy különleges helyekre szeretne eljutni, annak kiváló hobbi a ládavadászat.

Alapfok
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez számára túl bonyolult technikai sport, eláruljuk, hogy a legegyszerűbb rejtekhelyeket mindenki könnyedén meg tudja találni, egy kellemes séta közben. A hazai geoláda vadászok közül Horváth József arról mesélt, hogy egy kollégájától hallott a geocaching-ről és másnap már meg is találta első ládáját. A kezdő vadász egy iPhone-t használt a kezdeti lépésekhez, melyen ingyenesen elérhető a nemzetközi ládaadatbázis, a Geocaching.com programja, ami kifejezetten a tapasztalatlanabbak számára készült. József elmondta, hogy gyakorlatilag nem volt szükség semmilyen előképzettségre, a programot elindítva az iPhone GPS adatai alapján megjelent a tartózkodási helyéhez legközelebbi három láda leírása, csak választani kellett, melyikre kíváncsi.

Techline.hu

A telefonon megjelenő leírások alapján az új Megyeri-híd közelében lévő rejtekhelyre esett a választása. Az iPhone térképen is és iránytűvel is mutatta, merre kell menni és még mekkora távolság választja el a doboztól. Biciklivel pár perc alatt elérte a híd pesti hídfőjét, ahol már csak pár lépésnyi távolságot jelzett a program. Ekkor következett a legizgalmasabb rész, a leírás alapján kitalálni, mi rejti a ládát. A geocaching alapszabálya, a ládák elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy alapos nézelődés után észre lehessen venni a rejtekhelyet. Így például nem szabad elásni a ládát, de természetes rejtekhelyeket, ágakat, követ, avart lehet használni, hogy “illetéktelenek” ne találják meg véletlenül a ládát. A Megyeri-hídnál lévő geocache nagyon ötletes rejtést használ, így József erről nem is árulhat el többet.

A geoládákban általában apró  ajándékok találhatóak, melyek közül nyugodtan magunkhoz vehetünk egyet, ha pótoljuk egy másikkal. A ládáknak elengedhetetlen tartozéka egy kis füzet, ebbe lehet beírni, ki és mikor talált rá a ládára. A füzet a legtöbb esetben egy jelszót is tartalmaz, ezt kell megadnunk, ha az interneten is be akarjuk jelenteni a megtalálást. Az első sikeres megtalálást azóta már több követte, kezdő vadászunk bármerre jár, ha van egy kis szabadideje, elindítja a telefonon a programot a választ a közelben lévő kincsesládák közül.

Középfok
Aki egyszer megízlelte a kincskereső  kalandot, az hamar rendszeres ládakeresővé válik. Magyarországon már több, mint 2500, a világon pedig több, mint 1 millió láda várja, hogy megtalálja valaki. A helyszínek pontos koordinátáit és a környezet leírást, esetleg útbaigazítást az internetes adatbázisokban lehet találni. A hazai ládák adatait  a geocaching.hu, a külföldiekét pedig a geocaching.com oldalon lehet megnézni. Aki beleszeretett a geocaching-be, az bármerre jár, megpróbálja felkeresni a közeli ládákat. Így azután nem csoda, hogy Szentendrén futottunk össze Lisa Kirkkel, aki Amerikából jött üzleti ügyben Budapestre. Egy több pontból álló, úgynevezett virtuális multiláda nyomában járta be Szentendre legszebb műemlékeit. A virtuális láda azt jelenti, hogy az adott koordinátákon nem található fizikai láda, csak egy felirat, emléktábla vagy más jelzés megadott részeiből kell összerakni a jelszót. Városokban gyakoriak a virtuális ládák, hiszen a betonrengetegben elég nehéz jó rejtekhelyet találni a dobozoknak. A másik fogalom, a multiláda pedig azt jelenti, hogy a kaland több láda egymás utáni megtalálásából áll. Kezdésként általában csak az első pontnak ismertek a koordinátái. Ha ezt megtaláltuk, akkor ott tudhatjuk meg a következő célpontot. A multiláda jelszava az egymást követő pontokon leolvasott betűkből áll össze. Lisa azért választotta ezt a szentendrei multiládát, mert az utasításokat és a koordinátákat követve felkeresi a város nevezetességeit és a leírások alapján minden érdekességet is megtud azokról. Találkozásunkkor éppen egy templom oldalában található emléktábla megadott számaiból próbálta összerakni a következő célpont koordinátáit. Az ilyen bonyolultabb kincsvadászathoz már érdemes egy önálló GPS készüléket használni vagy az okostelefonra egy nagyobb tudású, pár dolláros geocaching alkalmazást vásárolni. Alkalmi amerikai ismerősünk sok fényképet is készített, hiszen ezeket is fel lehet tölteni a geoláda adatbázisokba, ahol bejelentjük a megtalálásokat. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezek a képek ne árulják el pontosan hol és mit is kell keresni az utánunk következőknek.

Life

Felsőfok
Korábban azt írtuk, hogy a ládakeresés egyszerű dolog. Ez így is van, azonban a nehézségi fok minden ládánál más és más. Ezért a rejtekhelyek leírásánál azt is meg szokták adni,  mennyire bonyolult annak megközelítése és ha már ott vagyunk, mennyire nehéz észrevenni a ládát. Horgas Balázs már túl van az ötszázadik megtalálásán, de még rajta is kifog időnként egy-egy láda. Legutóbb olaszországi nyaralása alatt egy, a leírás alapján egyszerű kincses doboz tréfálta meg. Bibione mellett, a tengerparton található egy szép világítótorony és ennek közelében egy láda. A homokos parton a három kilométeres séta nagyon kellemes volt, a világítótorony is a “helyén” volt, azonban a mellette található fenyőerdőben a megadott koordinátákon csak milliónyi szúnyog fogadta a felfedezőt. Mivel Balázs tengerparti sétára készült, a fürdőnadrág nem sokat védett a vérszívók ellen és a sűrű fenyves is ott szúrt, ahol tudott. Már minden fa tövét megbolygatta, a ládát azonban sehol sem találta. Emlékezett ugyan, hogy a láda leírását tartalmazó oldalon egy fénykép is volt a környezetről, azonban csak a GPS készüléke volt nála, így nem tudta telefonján megnézni, hol kellene keresni a célt. Mivel sötétedett, aznapra feladta a kutatást, de a szálláshelyén megnézte az internetes fotót, ami egy jellegzetes, háromágú fenyő tövében mutatja a rejtekhelyet. A korábbi megtalálók bejegyzéseiből azt is megtudta, hogy hibásak a megadott koordináták és pár száz méterrel odébb kell keresni a ládát. Így másnap ismét nekivágott a túrának és a segítő információk birtokában gyorsan megtalálta a dobozkát. Kitartásának meg is lett az eredménye, mert legnagyobb örömére egy utazó ügynököt is talált a ládában.

Techline.hu

Az utazó ügynökök olyan tárgyak, amelyeket nem szabad örökre magunknál tartani, mert valamilyen céllal járják a világot. Az ügynök bármilyen kis tárgy lehet, a lényeg, hogy tartozik hozzá egy úgynevezett Travel Bug, ami egy kis fémlap, azonosító számmal. Ennek segítségével lehet egy internetes oldalon követni az ügynökök útját és megtudni, milyen céllal indította útnak gazdája a kis tárgyat. Ebben a ládában egy Spot nevű, plüss zebrát várt a felfedezésre, amelynek célja, hogy a világot bejárva eljusson Afrikába. Balázs elhozta a zebrát Budapestre, csinált néhány fényképet róla és egy repülőtér közelében lévő ládába rejtette. Azóta az interneten követi, merre jár Spot.

Az olasz nyaralás alatt nem ez volt az egyetlen geocaching kalandja. Egy velencei láda keresése során a városnak olyan részeire is eljutott, ahová a turisták ritkán tévednek. Elmondása szerint valódi felüdülés volt a nyüzsgő főutcáktól távol eső helyeken bolyongani, ahol hétköznapi életét élte a város. Igaz, a helyiek furcsán nézték a GPS készüléket maga elé tartva kószáló idegent, de szerencsére a rejtekhely környéke kihalt volt. Egy régi kerítés egyik kijáró kövét kellet elmozdítani, hogy megtalálja a ládát, ami ebben az esetben egy apró filmes dobozka volt. 

A címben említett bokrokon kívül, fatörzsek, házfalak, csatornafedelek is rejthetnek kincseket. A ládákban rejtőzködő holmik a legtöbbször csak apróságok, azonban a keresés közben olyan természeti és építészeti kincsekre bukkanhatunk, amelyeket talán geocaching nélkül nem fedeztünk volna fel, ezért mindenképpen van eredménye a kutatásnak.