Baleset, balsiker, ballépés, balsors, balsejtelem, balfék – nem kifejezetten pozitív kicsengésűek a „bal” előtaggal használt kifejezéseink. De a korábbi évszázadokban szintén rossz ómen volt, ha kiderült, hogy a család kisgyermeke „balog”: a középkori Európában sokáig sátántól valónak tartották a balkezeseket, de a mássággal szembeni zsigeri bizalmatlanság a későbbiekben is kisebb-nagyobb mértékben körbelengte az életüket: a közösség gyengeelméjűnek, fogyatékosnak tartotta a „setéket”. Ez az előítélet mára a múlté, hiszen akár csak az ismerőseink között körbenézve is minden bizonnyal találunk balkezest – már ha egyáltalán számon tartjuk, hogy ki melyik kezében fogja a tollat.

Melyik kezünket használjuk? Már nincs jelentősége

A tudománynak még nem sikerült egységes nézetet kialakítani arról, hogy pontosan mikor és hogyan dől el végtagok használatának orientációja. A szakirodalomban a változatos és egyelőre nem bizonyított elméletek között található olyan, amely az édesanya átlagnál magasabb tesztoszteronszintjét nevezi meg kiváltó okként – amely stressz miatt is felléphet –, de vannak kutatók, akik szerint örökletes okok, mások szerint például a magzat méhen belüli fekvése is okozhat balkezességre való hajlamot.

Noha a háttérben különböző okok lehetnek, a genetikai, örökléses teóriát tartják a legfontosabbnak az általunk megkérdezett szakemberek. "Az agyféltekei dominancia, ami például a kézhasználatot is meghatározza – a balkezeseknél a jobb félteke a domináns –, öröklött tulajdonság" – mondta el megkeresésünkre Léder Rózsa, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének pszichológusa. Majd hozzátette: a kutatások még nem azonosítottak egy gént, ami ennek a felelőse lehet, a terület ugyanis egyelőre nincs teljesen feltérképezve. Léder Rózsa szerint a balkezesség vizsgálata során nem elhanyagolható – az elfogadás szempontjából – a társadalmi-kulturális tényező. A balkezesség korábbi kivetettsége ma már nem jellemző a nyugati kultúrában, és az átszoktatás is már csak szórványosan tapasztalható; többek közt ez is lehet a magyarázata a balkezesek megnövekedett arányának: míg egykor a „született” balkezesekből gyermekkoruk végére két- vagy jobbkezes lett, mára ez a jelenség nagyrészt eltűnt.

A balkezesség tudományos vetületén túl a kérdéskör ma már inkább gyakorlati oldalról, kisgyermekkorban és a jobbkezesek közé való beilleszkedés során érdekes, hiszen a balkezesek amennyire nem az alvilág uralkodójának evilági nagykövetei, legalább annyi kényelmetlenséggel találkoznak a mindennapokban. A jobbkezesekre berendezkedett eszközök, rendszerek használata nem mindig egyszerű: bagatellnek tűnhet, de például a konzervnyitás bal kézzel kínszenvedés lehet annak, aki a jobb kezét olyan ügyességgel tudja csak használni, mint többségünk a balt. Hasonló módon a kilincsek vagy rengeteg sporteszköz és hangszer használata is mind a jobbosokra van kitalálva. De a kézírás esetében is speciális helyzetben vannak a balkezesek: bal kézzel balról jobbra haladva írva a tollat nem húzzák, hanem tolják előre, illetve kézfejük pont a kézírás felett van.

Balkezes mindennapok. Jobb így

Stiller Ákos

Interjúalanyunk, a balkezes Tamás szerint általában egyszerűen „akklimatizálódnak” a jobbkezesek társadalmához, azaz megszokják a jobbkezes eszközök használatát. A megszólaltatott fiatalember, bár kizárólag bal kézzel ír, bizonyos eszközöket, például a konzervnyitót, teljes biztonsággal használ jobb kézzel. Vannak ugyan kifejezetten balkezesek számára gyártott eszközök – Magyarországon ezek az ollók, írószerek, számítógépes egerek és egyéb használati tárgyak leginkább egy online kereskedésben elérhetők –, a fentiek miatt azonban nem igazán elterjedt a "speciális" eszközök használata.

Míg a gyakorlatban a balkezesek megvívják a maguk csatáit, nagy segítség, hogy a korábbi negatív előítéletek a múlt század utolsó harmadára teljesen kikoptak. A modern kori legendáriumban a negatív megítélés aztán néha átcsap az ellenkező tartományba: kedvelt tévhit, hogy a balkezesek között arányaiban több a kiemelkedő tehetségű művész, a kreatív elme – itt szokott elhangozni többek közt Einstein neve is, holott erre egyelőre nincs bizonyíték –, ezt azonban tudományos vizsgálatok a mai napig nem támasztották alá, mint ahogy azt a feltételezést sem, hogy a balkezesek általánosságban magasabb intelligenciával büszkélkedhetnek. A balkezesség ugyanakkor természetesen nem akadályozza a különleges képességek vagy tehetség kibontakozását: a többek közt kiváló motorikus képességeket is szükségszerűen megkívánó gitározásban például „fordított” hangszert használnak, használtak olyan kiemelkedő előadók, mint Bródy János, Kispál András, Paul McCartney vagy éppen Jimi Hendrix.

Mostanra a balkezességnek szervezeti formái is kialakultak, így például 1992 óta augusztus 13-a a balkezesség világnapja, itthon pedig néhány évvel ezelőtt alakult meg a Magyarországi Balkezesek Egyesülete, amely az érdekvédelmet, a balkezességgel kapcsolatos kutatási és edukációs tevékenységet, valamint a balkezesség megismertetését tűzte a zászlójára.

Tehát amíg a megbélyegzés eltűnt és a balkezesek ma már inkább csak a hétköznapok kisebb-nagyobb praktikumaiban szenvednek hátrányt adottságuk miatt, érdekes összefüggés az, hogy a balkezesek között statisztikailag több a diszgráfiás (írászavar) és a diszkalkuliás (számolászavar), illetve nagyobb hajlandóságot mutatnak a pszichoszomatikus megbetegedésekre, pszichésen sérülékenyebbek. Ennek egyik magyarázata  lehet az, hogy az esetükben domináns jobb agyfélteke érzékenyebb, mint a többségnél meghatározó bal félteke.