Az egykor ezüstbányáiról és királyi székhelyéről híres Kutná Hora nevezetességei – Szent Barbara és Miasszonyunk...
Az egykor ezüstbányáiról és királyi székhelyéről híres Kutná Hora nevezetességei – Szent Barbara és Miasszonyunk Katedrálisok, Kőház, Olasz udvar, Hradek, stb. – közül a legtöbb látogatót vonz a Sedlec városrészben található Miasszonyunk templomának „csontháza” (évente 200 ezren keresik fel!). Már maga a helyszín is magáért beszél, mivel egy régi temető közepén találtuk meg a gótikus építményt.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/fbaa4526-5c51-4865-9b49-5eb82107a788.jpg)
A lépcsőkön lefelé haladva, lélegzetelállító látvány fogad az altemplomban: piramisokba rakott csonthalmok, hatalmas csontcsillár, csontból kirakott családi címer, kelyhek, koronák, a falakról, mennyezetről csüngő csontvázak, üres szemgödrökkel ránk meredő koponyák. Szinte hihetetlen mennyiségű csont, közel 40 ezer ember – csehek, belgák, hollandok, lengyelek, németek - kísértetiesen fehérlő földi maradványai találhatók itt.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/6f926c5c-85ea-4d1d-baa1-3f367bd3cb3f.jpg)
A sedleci csonttárt vagy osszáriumot befogadó háromtornyú templomot 600 éve építették. Az 1318-ban tombolt pestisjárvány, majd a későbbi huszita háborúk (az 1424-es malesovi csata) sok ezer áldozatának tömegsírjait tárták fel az építkezés során. A legenda szerint egy félvak cisztercita barát irányította a különleges műveletet. Az összegyűjtött csontokat, koponyákat kegyeletből az altemplomban helyezték el. A templomot négy évszázad múlva, a XVIII. században felújították, részben barokkosították. Karl Schwarzenberg herceg, a terület egykori birtokosa 1870-ben egy fafaragó-asztalost, Frantisek Rint bízott meg azzal, hogy „teremtsen rendet” a csonthalmazok felett.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/a118e63e-e8c8-4284-af91-c28cd897e7f1.jpg)
Az átalakító munka a csontok fertőtlenítésével, átmosásával és kiszárításával kezdődött. Miközben a mester is alaposan megdolgozott a pénzéért, mindenki számára megdöbbentő, mindent átformáló változást hozott létre. A megbízója által biztosított alkotói szabadsággal élve, sehol máshol nem látható, egyedi „műtárgyakat” komponált a faragott csontokból és koponyákból, különös mementót állítva a halottak, a Schwarzenberg-család és saját maga emlékének.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/4d1ec6cb-de68-4bb0-818c-5e012f8b378c.jpg)
Ez utóbbiakat egy hatalmas családi címerrel és a szintén csontokból alkotott szignójával örökítette meg (ebből kiderül, hogy Rint a cseh-lengyel határ melletti kisvárosból, Ceska Skalicéból származott). Az emberi test vázából „berendezett”, s egyben a belső tér „díszítésére” is hívatott csonttár egyedülálló a világon. Vizuális emlékképei sokáig kísértenek, amit egy dokumentumfilmen is feldolgozott a sedleci osszárium centenáriumának alkalmából a neves cseh szürrealista művész/filmrendező, Jan Svankmajer.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/e247506f-1be1-45ad-ba4a-9df683835e7e.jpg)
Tóth Sándor
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)