Harmadlagosan is árt a dohányfüst
Tudjuk, hogy a dohányzás árt, azt is, hogy mások dohányfüstjének beszívása is káros, egy amerikai kutatás eredményeként pedig most már azt is tudjuk, hogy a tárgyak felszínén visszamaradó füstszemcsék, vagyis a harmadlagos dohányzás is ártalmas, különösen a kisgyerekeknek.
Rákkeltő anyagokat, toxinokat hagy maga után a dohányfüst a tárgyak, falak felszínéhez kapcsolódva - közölték hétfőn az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói.
A cigaretta égésekor nikotin kerül a levegőbe, amely aztán megtapad a falakon, bútorokon, textíliákon, és akár hónapokig is jelen van. A nikotin a levegőben lévő nitrogén-vegyületekkel, nitritekkel úgynevezett nikotinspecifikus nitrozaminokat (TSNA-k) képez, amelyek rákeltő hatásúak.
"A TSNA-k a legszélesebb körben ható és leghatékonyabb karcinogének között vannak, amelyeket az elégetlen dohány és a dohányfüst tartalmaz" - magyarázta Hugo Destaillats, a tanulmány egyik szerzője.
Ezekkel a vegyületekkel a legvalószínűbben úgy találkozunk, hogy belélegezzük vagy a bőrünk érintkezik a tárgyakkal, szövetekkel, ezért ez a fajta, harmadlagos dohányzás különösen veszélyes lehet a csecsemőkre és kisgyerekekre.
A szoba kiszellőztetése nem szünteti meg a szennyeződést, ahogy a kinti dohányzás sem, mert a ruháján is beviszi a dohányos a maradványokat. "A kültéri dohányzás jobb, mint a benti, ám a nikotin maradványai a dohányos bőréhez és ruházatához tapadnak" - mondta el Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.
A kutatók laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a cigarettafüsttel, valamint megvizsgáltak egy erős dohányos által vezetett 45 éves kisteherautót. A TSNA-vegyületek igen gyorsan létrejöttek, ha nitritek, salétromossav volt jelen: legnagyobb mértékben a teherautó vezetőfülkéjében, de a szobákban is, ahol cigarettafüst lebegett a levegőben.