2010. február. 09. 11:30 MTI Utolsó frissítés: 2010. február. 09. 12:14 Plázs

Harmadlagosan is árt a dohányfüst

Tudjuk, hogy a dohányzás árt, azt is, hogy mások dohányfüstjének beszívása is káros, egy amerikai kutatás eredményeként pedig most már azt is tudjuk, hogy a tárgyak felszínén visszamaradó füstszemcsék, vagyis a harmadlagos dohányzás is ártalmas, különösen a kisgyerekeknek.

Rákkeltő anyagokat, toxinokat hagy maga után a dohányfüst a tárgyak, falak felszínéhez kapcsolódva - közölték hétfőn az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) a kaliforniai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatói.

A cigaretta égésekor nikotin kerül a levegőbe, amely aztán megtapad a falakon, bútorokon, textíliákon, és akár hónapokig is jelen van. A nikotin a levegőben lévő nitrogén-vegyületekkel, nitritekkel úgynevezett nikotinspecifikus nitrozaminokat (TSNA-k) képez, amelyek rákeltő hatásúak.

"A TSNA-k a legszélesebb körben ható és leghatékonyabb karcinogének között vannak, amelyeket az elégetlen dohány és a dohányfüst tartalmaz" - magyarázta Hugo Destaillats, a tanulmány egyik szerzője.

Ezekkel a vegyületekkel a legvalószínűbben úgy találkozunk, hogy belélegezzük vagy a bőrünk érintkezik a tárgyakkal, szövetekkel, ezért ez a fajta, harmadlagos dohányzás különösen veszélyes lehet a csecsemőkre és kisgyerekekre.

A szoba kiszellőztetése nem szünteti meg a szennyeződést, ahogy a kinti dohányzás sem, mert a ruháján is beviszi a dohányos a maradványokat. "A kültéri dohányzás jobb, mint a benti, ám a nikotin maradványai a dohányos bőréhez és ruházatához tapadnak" - mondta el Lara Gundel, a tanulmány társszerzője.

A kutatók laboratóriumi vizsgálatokat végeztek a cigarettafüsttel, valamint megvizsgáltak egy erős dohányos által vezetett 45 éves kisteherautót. A TSNA-vegyületek igen gyorsan létrejöttek, ha nitritek, salétromossav volt jelen: legnagyobb mértékben a teherautó vezetőfülkéjében, de a szobákban is, ahol cigarettafüst lebegett a levegőben.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.