Az ETOA a 2008-as pekingi, a 2004-es athéni, a 2000-es sydney-i, az 1996-os atlantai, az 1992-es barcelonai és az 1988-as szöuli játékokat megvizsgálva megállapította: bár némelyik olimpia idején a látogatók száma csúcsot döntött, a versenyek mindig komoly zavart okoztak a szokásos turisztikai piacon, és egyik olimpiát sem követte a turisták számának növekedése.

A pekingi játékok adatai különösen ijesztőek: 2008 tavaszától kezdve a külföldről érkező turisták száma rohamosan csökkent, és egy hónappal az olimpia előtt 30 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Bár 2008 rossz év volt az ázsiai turizmus számára, Peking sokkal rosszabbul járt a régió többi városánál: az előző évhez képest összességében 18 %-kal kevesebb turista érkezett a városba. A turizmus növekedése mindig megállt az olimpiát követő években.

Ez az ETOA szerint különösen jól kimutatható a versenytársakkal összehasonlítva. Példaként idézik, hogy Ausztrália és Új-Zéland turizmusának növekedése a sydney-i olimpiáig fej-fej mellett haladt, de azt követően az ausztrál növekedés megállt. A WTM éves londoni konferenciáján a Visit Britain egyik vezetője úgy vélte, hogy London nem esik majd a pekingi csapdába. Mark Howell szerint ennek egyik oka, hogy a város az olimpián messze túlmutató programokat és látnivalókat kínál, s a jó közlekedés miatt az idelátogatók könnyen bejárhatják Nagy-Britannia egészét is. Howell azt is hozzátette: a turizmusszervezők felelőssége is, hogy megfelelően hangolják össze a sportturizmus és a szabadidős turizmus promócióját és az igények kielégítését.

TTG