Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza. E gén számos askenázi zsidó szervezetében megtalálható - derült ki az amerikai Albert Einstein Orvosi Főiskola kutatásából. Azért választották ezt a közösséget a vizsgálat tárgyául, mert tagjait szoros rokoni szálak fűzik egymáshoz, így könnyű azonosítani a genetikai különbségeket.
   
A kutatók 86 igen öreg - átlagéletkoruk 97 év volt -, de jó általános egészségnek örvendő embertől vettek vért. Hasonló vizsgálatnak vetettek alá utódaik közül 175 személyt, illetve egy 93 fős, nem rokon kontrollcsoportot. Az utóbbihoz tartozók szülei átlagos életkort értek meg.
   
A telomerek viszonylag rövid, szakosodott DNS-darabkák, amelyek sapkaként védik a kromoszómák végeit. Minden egyes alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a telomerek rövidülnek, és közelebb kerül a sejt halála. A telomerek fontosságát csupán a közelmúltban ismerték fel, a három kutató orvosi Nobel-díjban is részesült érte. A szóban forgó telomeráz enzim képes megjavítani a telomereket, így azok mérete nem zsugorodik.
   
A matuzsálemi korú askenázi zsidók és utódaik vérének telomerázszintje jelentősen meghaladta a kontrollcsoportét, és telomerjeik is jócskán hosszabbak voltak. A tulajdonság nagymértékben örökletesnek bizonyult - mutattak rá a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban, amelyet a BBC hírportál ismertetett. 
   
Korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a különlegesen magas életkort megélő askenázi családok általában megúszták az öregséggel járó betegségeket, mint amilyenek a szív- és a cukorbetegség. Az akkori vizsgálatban részt vevő "korelnökök" a kontrollcsoporthoz képest alacsonyabb testtömegindexükkel és magasabb jó koleszterin(HDL)-értékükkel tűntek ki.
   
Yousin Suh, a cikk első szerzője azt a következtetést vonta le eredményeikből, hogy a telomerek hossza és a telomeráz termelését irányító gének változatai együttesen járulnak hozzá a hosszú élethez, valószínűleg azáltal, hogy a szervezetet megvédik az öregkori betegségektől. 
   
A következőkben arra próbálnak fényt deríteni, hogyan tartják szinten ezek a génváltozatok a telomerek hosszát. Ennek az információnak a birtokában ugyanis ki lehetne fejleszteni olyan gyógyszereket, amelyek másolják a matuzsálemek telomerázát.