Milyen elváltozásokból lesz bőrrák?
Egyre többet hallunk a bőrrákól, mégis vannak olyan téveszmék, amelyek masszívan tartják magukat. Sokan – például – még mindig úgy gondolják, hogy ha ritkán járnak szoláriumba, az nem árt. Míg mások kint fekszenek a tűző napon még a legveszélyesebb órákban is. Egyre több a fiatal beteg, s ha így folytatjuk, a helyzet csak rosszabb lesz. Interjú Vass Ilona bőrgyógyásszal.
Medizóna: A bőrgyógyászat az utóbbi időben egyre fontosabb területté válik, s ez részben a környezeti ártalmak okozta betegségeknek köszönhető.
Vass Ilona: Valóban így van. De nem csupán a napfény okozta rákos megbetegedések nagyobb számú előfordulása miatt kerül a bőrrel való foglalkozás egyre inkább reflektorfénybe, hanem azért is, mert a megjelenés, az esztétikai szempontok is egyre fontosabbá válnak. És nem csak a nőknél. Sokan keresnek fel kisebb bőrhibákkal, elszarusodási gondokkal, de azokkal az apróbb bőrkinövésekkel is, amelyek megléte régebben még semmilyen gondot nem okozott volna. Egyre fontosabbá válik a külső, és talán ezért is figyelnek oda jobban az emberek arra, hogy gondozzák a bőrüket, ne süttessék bronzbarnára magukat a napon. A bőr gyors és idő előtti öregedéséért elsősorban a napsugárzás, az UV-fény, a szoláriumozás a felelős.
Medizóna: Rengeteget hallunk, olvasunk ma már a melanómáról. Van a felvilágosításnak mérhető eredménye?
V. I.: Mindenképpen. Az emberek egy része valóban komolyabban veszi a figyelmeztetéseket. Eljönnek szűrésre, időről-időre ellenőríztetik az anyajegyeiket. Még mindig vannak azonban olyan téveszmék, amelyek masszívan tartják magukat. Sokan – például – még mindig úgy gondolják, hogy ha ritkán járnak szoláriumba, az nem árt. Ez tévedés: a heti egyszeri, de a kétheti egy alkalom is rendszeres szoláriumozásnak számít és növeli a bőrrák kockázatát. A melanóma kialakulásáért – egyrészt – az életünk során elszenvedett napártalom, UV-fényártalom, másrészt az örökletes faktorok, bizonyos gének jelenléte vagy hiánya, illetve a bőrünk típusa a felelős. UV-fény hatására a sejtekben levő örökítő anyagban, a DNS-ben károsodások jönnek létre, amelyeket a szervezet egy ideig képes helyrehozni. Ám ha ez a javító funkció nem működik megfelelően vagy már kimerült, a bőrünk egyre inkább károsodik és a legrosszabb esetben bőrrák is kialakulhat. Az esetek egy részében a már meglévő anyajegyből fejlődik ki, sérülés, rovarcsípés vagy erős napfénybehatás után, de a látszólag ép bőrön is kialakulhat: ilyenkor a beteg sötétbarna, folyamatosan növekedő foltot, csomócskát vesz észre a bőrén, ami sokszor viszket is.
A teljes interjút elolvashatja a HVG Online új egészségportálján.