„A genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat és szisztematikusan célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni  - mondta bevezetőjében Karádi Pál, a Quintess Healthy Aging Club alapítója, aki küldetésének tekinti, hogy minél több emberhez jusson el olyan ismeretanyag, tudás, amelynek segítségével életmódváltás és ennek eredményeképpen hosszabb és egészségesebb élet várható. „Nagy kérdés, hogy felismerhetőek-e a felnőttkori betegségek előjelei a gyerekkorban? Amennyiben igen, ez megváltoztathatja a szemléletet a gyereknevelés feladataival kapcsolatban. A megfelelő programok segítségével bizonyos felnőtt kori egészségügyi kockázatok már gyermekkorban felismerhetőek, és célzott módon, az életmód megváltoztatásával kezelhetők. Mindezek pozitívan befolyásolják a gyermekek jelenlegi és későbbi életminőségét is.”

Fontos a sport és a mozgás - még fontosabb a szülői odafigyelés a gyerekek lelki és szellemi egészsége szempontjából © sxc.hu

A Quintess médiaklub meghívott előadójaként Dr. Fekete György gyermekgyógyász professzor mutatta be a megdöbbentő tényeket: hazánkban óriási mértékű, 35 százalékos a gyermekkori elhízás, a 18 év alatti gyerekek sokasága visel tíz, húsz, sőt harminc kilónyi súlytöbbletet.

„A tömegnövekedés maga a megbetegedési ok és az okozat is egyben” – fogalmazott Dr. Fekete György. „Ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka is a gyermekkori túlsúly. „Mintegy harminc olyan tünetegyüttest ismer az orvostudomány, amelynek vezető tünete az elhízás, de ennél is jóval több életmódbeli, kulturális okot lehet felmutatni.” A gyermek elhízása családi probléma, amennyiben a család az, amely a környezeti hatásokat determinálja. A gyorséttermek, a tévé vagy számítógép előtt eltöltött órák helyett mozgással, családi közösségben aktívan eltöltött idővel előzhető meg az elhízás és így annak az egész életre kiható káros következményei.

„A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő–gyermek kommunikáció problémájához.” – mondta előadásában Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus. „Az ember személyiségének, főleg bizonyos mentális állapotainak fejlődése olyan, mint a hőre keményedő műanyag. Kezdetben még remekül lehet formálni, s ahogy formálódik, egyre inkább megszilárdul. Attól kezdve legfeljebb törni lehet, formálni már nagyon nehéz.”
A szakember egy másik nagyon veszélyes szempontra is felhívta a figyelmet: a kövérség stigmatizál, a kövér gyerekek gyakran válnak agresszív társaik áldozatává, és ezek a lélektani terhek szintén egész életére meghatározóak lehetnek.

„Ideális esetben a szülő, nem a gyerek viselkedésének változásán, hanem jóval korábban, a stresszes szituáció kialakulása esetén már tudja, hogy ez az gyerekében félelmet, rossz érzést, hangulatot (stressz) generál” – hangzott el az előadás során. „Nagyobb, 6 évesnél idősebb gyerekek, ha az intim szülői kapcsolatot elveszítik - mert a szülő „nem ér rá”, fáradt, stb.  - a gyerek jeleket adhat,  rosszul alszik, bepisil, dadog, fogy, vagy hízik, kevesebbet mesél, sokat  látszólag indokolatlanul sír, csapkod, hisztizik – ezek azok a jelek, melyek figyelmeztetnek, arra, hogy valamit elrontottunk! Hiba, ha gyerek aktuális megnyilvánulására reagálunk és nem értjük meg annak üzenet jellegét, ilyenkor ugyanis a tünetet és nem a problémát igyekszünk megoldani."

Sokan az allergiák, különböző érzékenységek kapcsán is pszichoszomatikus okokat szoktak emlegetni. Azonban, az előadók szerint az allergia kialakulása sok tényező összhatása.  Öröklött genetikai hajlam, a fejlődés különböző állapotában nem megfelelően kezelt hatások (kémiai, fizikai, biológiai) eredményeként a szervezet túlzott, védekező reakciójaként jelenik meg az allergiás tünetegyüttes. A természetes körülmények között táplálkozó – hat hónapig anyatejet fogyasztó - megfelelően fejlődő,  játszó kisgyerek immunrendszere 10-12 hónapos korra lesz érett arra, hogy védelmet nyújtson Addig az anyatejjel ún. „passzív immunizálás” védi a csecsemőt a fertőzésektől. Az allergia nem pszichoszomatikus alapon alakul ki, egyes tünetei  - erőltetett légzés, fulladozó sírás – megjelenhetnek azonban a problémás szülő-gyerek kapcsolat során kialakuló hatalmi játszmában.

„Napjainkban a szülői példamutatás - a szülő, nevelő frusztrációja képeződik le a gyerekek viselkedés zavarainak többségében” – fogalmazott az egyik meghívott előadó. „A gyerekek szocializációja a XXI században eltér a szülők gyerekkori emlék képétől – ami nem jelent devianciát, csupán a társadalmi környezet változást mutatja. Jó szülő–gyerek kapcsolat esetén a gyerek másolja, követi a szülői mintát. Követi akkor ism ha ez rossz életforma, de utánozza akkor is, ha egészségtudatos – bár fárasztó – tevékenységről, táplálkozásról, mozgásról van szó.”

A hirtelen agresszió, a fulladás és a sírás is figyelmeztetés lehet a szülők számára © sxc.hu

„A megváltozott viselkedés talán a leginkább figyelemfelhívó jel” – fogalmazott Dr. Fekete György. „Rossz szokások jelennek meg a gyerek viselkedésében: hajat tép, körmöt rág, ha jól aludt korábban, most rémálmok gyötrik, esetleg újra éjjel bepisil. A hirtelen fellépő, megmagyrázhatatlan agresszó hátterében is sokszor a stressz áll.”

Mindkét előadó kiemelte a korai, az élet első ötven hónapjának jelentőségét és azt, hogy szokásaink, mintáink az élet legkorábbi szakaszaiban épülnek be, válnak személyiségünk részévé, ilyenkor lehet gondos figyelmes neveléssel ezeket úgy alakítani, hogy az élet későbbi szakaszaiban is jól szolgáljanak.

Marton István professzor elmondta, hogy komplex genetikai  és klinikai állapotfelmérő analízissel egy olyan preventív szemléletet és protokollt alkalmaznak, amely Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is újnak számít. Az emberi élettartam, egészségi állapot, testalkat, a különféle betegségekre való fogékonyság, de még a gyógyszerek hatása is nagy részben függ a génektől és azok egyéni variációitól.

„Ezért fontos, hogy ismerjük,  és lehetőleg minél korábban - a génjeink által determinált adottságainkat” – magyarázta a szakember. „A Quintess genetikai vizsgálata a valódi megelőzéshez ad támpontokat az egyénnek és az orvosnak egyaránt. A valódi megelőzés azt jelenti, hogy már akkor védekezünk, amikor még nincs kóros eltérés. Valódi megelőzés például az immunizálás - nem várjuk meg, hogy a gyermeknek lesz-e diftériája vagy sem, inkább beadatjuk a megfelelő védőoltást. Valódi megelőzés az is, ha tudjuk, hogy ha esetleg a magas vérnyomás kialakulására különösen nagy a hajlamunk, akkor idejében megtesszük a szükséges lépéseket - csökkentjük a só fogyasztást, sok zöldséget eszünk, igyekszünk nem elhízni, és jó korán megtanuljuk, miképpen kell a belső feszültséget, stresszhatásokat csökkenteni. Az ember sorsát, betegségek alakulását nem csak a gének határozzák meg, nagy szerepe van az életmódnak is. Ha valakinek genetikai okokból fokozott az esélye például a szívinfarktusra, az a betegség kialakulását gyorsítja azzal, ha dohányzik, zsíros ételeket fogyaszt, elhízik, vagy lassítja, ha sok zöldséget és kevés zsíros ételt, ha hetente több napon is mozog egy- egy órát.

A szakértők szerint a további célzott vizsgálatokkal az allergiát kiváltó anyagok pontosan meghatározhatóak, illetve, a kellemetlen tünetekkel járó táplálék intoleranciát okozó  anyagok is kimutathatóak.  Míg az előbbi az immunrendszer, utóbbi az emésztőrendszer  működés zavarára utal, és ilyen módon kezelhető. A szülők genetikai vizsgálata nem, vagy csak nagyon véletlenszerűen hat a gyerek immunológiai adottságaira, a célzott vizsgálatok gyerek és szülő, mint egyén, vonatkozásban azonban kórjelző értékkel bírnak.