Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szúnyog mellett a kullancs a másik olyan vérszívó, amely – komoly...
A szúnyog mellett a kullancs a másik olyan vérszívó, amely – komoly, akár végzetes – betegségeket vihet át az emberre, a kikelettel pedig mély álmukból ébrednek az ektoparaziták. A természet veszélyeitől rettegve szükségtelen kiiktatni életünkből a kirándulásokat, hiszen mint minden esetben, a megelőzés itt is fontos szerepet játszik, ismerjük meg hát a kullancsok élettanát, valamint hogy ez alapján merre, és mikor érdemes fokozott előkészületekkel járni. Ha kellő figyelemmel védekezünk a kullancsveszély ellen, biztonságban és önfeledten tölthetjük szabadidőnket.
Kezdjük mindjárt a megelőzéssel, a kempingezők, kirándulók, túrázók, biciklizők, hegymászók és a szabadtéri elfoglaltságot űzők a legveszélyeztetettebb csoport. A recept egyszerű: öltözzünk zártan, puha ruhák helyett inkább farmert viseljünk, védjük alsó testrészeinket, viseljünk sapkát.
A fedetlen testrészeket, valamint a bőrhajlatokat kullancsriasztó szerekkel kezeljük, kerüljük ki a sűrű bozótot, a kijelölt útvonalakon haladjunk, a kirándulás végeztével pedig vizsgáljuk át testünket, ruházatunkat mossuk ki. Kertünkben rendszeresen gyűjtsük össze az avart, csökkentsük a talajtakaró növények arányát, nyírjuk rendszeresen a füvet, irtsuk a gazt. A vadakat, a kisrágcsálókat és a sünöket tartsuk távol otthonunktól, a madarakat madáretetőből etessük.
Merre számíthatunk kullancsokra?
Élősködésre kiéhezett parazitákhoz méltóan szélsőséges klímaviszonyok közepette is megélnek, Skandináviától a Tűzföldig, Olaszországtól Amerikáig nagyszámú fajuk az egész Földet benépesítik. A globális éghajlatváltozásnak, valamint a mezőgazdasági módszerek átalakulásának köszönhetően Európa-szerte egyre elterjedtebb, megjelentek a városok elhanyagolt részein, a nagyobb kertekben.
Előszeretettel bújnak meg gondozatlan, parlagfüves területeken, ahol gyakran bóklásznak kisrágcsálók, kutyák, macskák. Hazánkban 42 faja honos, szerencsére ezek döntő többsége kizárólag erdei állatokon élősködik.
A Magyarországon élő kullancsok közül 6 faj veszélyezteti az embereket és a házi kedvenceket, leggyakoribb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), a birkakullancs (Dermacentor marginatus), vagy éppen a kutyakullanccsal (Dermacentor reticulatus).
Mikor jönnek?
Bár táplálékszerzési kedvük leginkább a nedves melegben nagy, a tavaszi és őszi rajzáson kívül az októberi legelső fagyig bármikor találkozhatunk velük, hiszen tevékenységük nem évszakfüggő: amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 7 °C-t és a levegő páratartalma a 85%-ot, a paraziták aktivizálódnak.
A kullancsok egyik ellensége a tűző nap, és a nyári szárazság, ilyenkor reggeli és délutáni órákban „vadásznak”, a forróságban jobban elbújnak a nedves, nyirkos, árnyékos aljnövényzet közé, ahol viszont egész nap éberek, a műveletlen síkságokon, dombvidékeken, ráadásul a hegyek napsütötte oldalain 1300-1500 méter magasságig megtalálhatók.
Mászik, vagy ugrik?
A látó kullancsok az aljnövényzetben lapulnak, a fűszálak, levelek árnyékos fonákoldaláról egyszerűen rásodródnak, átmásznak az áldozatra, előszeretettel bújnak meg a lábujjak között, de akár az ágyékig is felmászhatnak.
Szemmel nem rendelkező társaik a lombos erdők cserjéin, facsemetén várakoznak, a gazdaélőlény melegét, szagát és az általa kilélegzett levegő széndioxid tartalmát figyelve Haller-szervük segítségével lokalizálják áldozataikat, és elegánsan rápottyannak. A hajas fejbőr, a fénytől védett, izzadásra hajlamos, rejtett, vékony bőrfelületek, mint például a hónalj, közkedvelt célpontjaik.
Minden, amit a fertőzésről tudni kell
A korokozót – a garatgyűrűjében, illetve bélrendszerében – hordozó kullancs a fertőzést általában a szúrás során, nyálával adja át, ehhez minimum 24 óra vérszívás szükséges, ám minél később távolítjuk el, annál inkább fokozódik a fertőződés valószínűsége.
A kullancs eltávolítását szakszerűen kullancs-eltávolító kanállal végezhetjük, más megoldás szintén fertőzésveszélyt jelenthet, hiszen a visszaöklendezett béltartalom is átadhatja a kórokozókat.
Mivel a vér formájában előemésztett tápanyaghoz jut a kullancs, egyes fajtáinak belei vakon végződnek, ám a többiről sem szabad megfeledkezni, hiszen a minimális bélsár is fertőz, különösen a bőrsebbe jutva, beszáradás után pedig felporzik, akárcsak az elhalt kullancs teste, így belégzés útján is fertőződhetünk, ólak, nyaralók, ritkán használt épületek takarításakor legyünk óvatosak.
A vírusok fertőzött állatok tején keresztül is bejuthatnak az emberi szervezetbe, úgyhogy csak óvatosan a frissen fejt kecskével, valamint ha váladékaik természetes vizekbe jutnak, közvetetten szinte mindenki érintett lehet. A fertőzés a kullancs véletlen lenyelésével is megtörténhet, ez leginkább kutyák vagy kisgyerekek esetében fordul elő.
A kullancsok világszerte közel 300 betegséget terjesztenek, de emberre ennek csak töredéke veszélyes. A legsúlyosabb – de nem a leggyakoribb – kullancs által terjesztett fertőzés a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, mely egyhetes lappangási idő után, lázzal jelentkezik.
Ezt idegrendszeri tünetek követik, fejfájás, rossz közérzet, végtagfájdalmak formájában, de eszméletvesztés, bénulás, szellemi leépülés vagy akár halál is bekövetkezhet. A kórt elölt vírust tartalmazó, úgynevezett aktív védőoltással lehet megelőzni. Mellékhatásként lázat, enyhe fájdalmat és bőrpírt okozhat. Teljes védettséget 3-5 évente beadott emlékeztető oltással lehet elérni.
Veszélyek
A kullancsfajok egyedeinek csípésekor a fertőzőbetegségek közül a kullancsenkefalitisz, az ehrlichiosis, a Lyme borreliosis, a tularemi, a Q-láz, a TIBOLA, a mediterrán foltos láz és a babesiosis kórokozói juthatnak az emberi szervezetbe.
Az enkefalitisz vírusa a fertőzöttek egyötödénél agyhártya-, agyvelő- és gerincvelő-gyulladást okoz. A máj sejtjeit és a szívizmot is megtámadhatja, súlyos esetben részleges bénulást is eredményezhet. A kialakult betegséggel szemben hatékony gyógyszeres kezelés jelen pillanatban nincs.
Leghatásosabb ellenszere a megelőzés, amit időben adott védőoltással biztosíthatunk. A védettség akár három hét alatt megszerezhető.
Betegségek
Magyarországon átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött agyhártya-, agyvelőgyulladást (enkefalitiszt) okozó vírussal, a Lyme-kórt előidéző baktérium azonban jóval gyakoribb. A betegség az egész szervezetet érinti, a csípés helyén kokárda-szerű bőrpír jelentkezik, úgynevezett „nyári influenzás” állapotot okoz, arcidegbénulással, érzékszervi zavarokkal, izületi és izomfájdalmakkal jár. Ám a kullancsok terjesztette fertőző betegségek nem merülnek ki eme két típusban.
A vérzéses kullancsláz (ehrlichiosis) lázas, hányásos betegség, amelyet erős fejfájás, hasi-, izületi és izomfájdalmak kísérnek. A kórokozó az ereket támadja meg, a bevérzések miatt sárgaság látható a betegen, emellett erős orrvérzés tapasztalható.
A Q-láz (kérdőjeles láz) tünetei többfélék lehetnek, attól függően jelentkeznek, hogy a kórokozó a tüdőt, a májat, vagy az ivarszervet támadta-e meg. A nyúlpestis (tularemia) tünetei aszerint mutatkoznak, hogy a kórokozó milyen úton jutott az emberbe: bőrön át vagy belégzéssel.
A mediterrán foltos láz fő tünetei a láz, bőrkiütés, pörkös fekély, hányás, tudatzavar. TIBOLA esetében pörkös fekély, nyirokcsomó-duzzanat keletkezik a beteg bőrén. Vérfestékvizeléses láz (babesiosis) következménye a szokásos szimptómák mellett – mint például a láz, rossz közérzet stb. –, a vizeletben megjelenő, a kórokozók által károsított, lebomlott vörösvérsejtek.
Gyógyítás
Az enkefalitisz ellen a fent említett védőoltás hatékony. A Lyme-kór jól gyógyítható, a kórlefolyás változatos. Elhalálozással nem jár, de a fertőzés idültté válhat, évtizedekig is eltarthat. A fertőzött állatok befolyásolhatják a Lyme-betegség tüneteit, ez az oka annak, hogy földrészenként, de olykor országonként is eltérő tünetekkel jelentkezik a kór.
Például Észak-Amerikában gyakrabban jár a betegség ízületi gyulladással, mint Európában, így hiába törzskönyveztek a tengerentúlon már három oltóanyagot, Európában használhatatlanok az eltérő antigenitás miatt.
A TIBOLA leginkább a kisgyermekek betegsége. Jóindulatú, általában magától elmúlik, ritkán jár idegrendszeri szövődménnyel, vagy elhúzódó, idült lefolyással. Antibiotikumokkal jól gyógyítható.
Nyúlpestis esetében a fertőzés bizonyos antibiotikumokkal sikeresen gyógyítható, a betegség lefolyása a nyirokcsomók bűzös váladékának ürülésével jár.
A vérzéses kullancsláz nem gyakori fertőzés Európában, hasonló klinikai tünetekkel járó betegeknél a doxycyclin hatékony ellenszernek bizonyult. Vérfestékvizeléses láz eddig csak állatoknál okozott komolyabb megbetegedést.
Csípés utáni teendők
Fontos, hogy jegyezzük fel a csípés helyét és időpontját, majd tartsuk figyelemmel hat héten keresztül. A csípés után néhány nappal a szúrás körül viszkető bőrpír jelentkezik, ez azt jelzi, hogy az érzéstelenítő elfogyott, viszont a szervezet védekező mechanizmusa beindult.
Vérmintát csak hónapokkal később érdemes kivizsgáltatni, az ellenanyag ugyanis csak ekkor mutatható ki. Ha évek múltán fura tüneteink jelentkeznek, ám a háziorvosunk tehetetlen, érdemes elgondolkodni egy újabb vizsgálaton.
Végezetül lássuk, milyen is egy kullancs eltávolítása felnagyítva:
És nézzünk meg egy rövid ismeretterjesztő filmet a bolhákról, kullancsokról, szúnyogokról is:
Kirándulás: csak pórázzal
Az 5 legveszélyesebb betegség nyaralás közben
Tíz őrültség, amit nem fedez a biztosításunk – videó
Utazási betegségek és védőoltások
Kullancsok: néhol söpörni lehet őket
