Irakban vagy Afganisztánban szolgált 42 katona agyi aktivitását vizsgálták, majd a kapott mintázatot összehasonlították egészséges veteránok agyáról készült felvételekkel. A kutatók megállapították, hogy a poszttraumás stressz-szindrómában (PTDS) szenvedők agyi aktivitása egyes területeken jellegzetesen eltért.
   
"Jelentős változást hozhat (az eredmény), mert az orvosok jelenleg a páciensek bizonyos tünetekről szóló beszámolóira hagyatkoznak" - mondta Rajenda Morey, a Duke Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Morey úgy véli, ahogyan most a szívbetegséget vagy a rákot egyértelmű testi jelek alapján állapítják meg, úgy a későbbiekben ezeket a rendellenességeket is így azonosíthatják. 
   
A PTDS szorongásos zavar, melyet olyan háborús trauma is kiválthat, mint a sérülés vagy a halál látványa. Tünete lehet az ingerlékenység, dühkitörések, alvászavar, az összpontosítás nehézsége vagy az extrém éberség.
   
A kutatók két olyan agyterület aktivitását vizsgálták, amelyeket befolyásol a PTDS: az egyik az összpontosítás képességével, a másik az emlékek feldolgozásával áll kapcsolatban. Megállapításaik szerint mindkét terület jóval nagyobb aktivitást mutatott a szindrómával érintett katonáknál, mint a többieknél.