A stresszel összefüggő depresszió válik 2020-ra (a szintén idegességfüggő szív- és érrendszeri bajok után) a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedéssé - jósolta az új évezred hajnalán az Egészségügyi Világszervezet. Úgy tűnik, beválik az előrejelzés: Európában ma már több mint 40 millióan aktívan szenvednek a munkahelyi idegeskedéstől. Ennek káros hatásai forintosíthatóak is: az Európai Unió munkavédelmi ügynöksége szerint a tagországok nemzeti össztermékének nagyjából egy százalékát viszi el a tartós feszültség miatti teljesítménycsökkenés. E problémával ma már Magyarországon is egyre többen stresszelhetik magukat, az idén januártól hatályos munkavédelmi törvény például önálló veszélyforrásként említi és kordában tartandónak mondja az úgynevezett pszichoszociális kockázatot - igaz, nem szankcionálja a stressz túlburjánzásában élen járó cégeket.

Hétvégi céges csapatépítés. Elvonókúra © Müller Judit

A magyar származású Selye János endokrinológus 1936-os, a stresszkutatók által azóta is folyamatosan idézett elméletében úgy fogalmazott, hogy "a stressz az élet sója", a szervezet válasza a fizikai vagy pszichés megterhelésre (HVG, 2007. szeptember 8.), nélküle elképzelhetetlen az élet. Ám sóból is megárt a sok: a tartós feszültség többek között az immun- és a keringési rendszereket is károsítja. "Túlzott stressz következtében bizonytalanná, ingerlékennyé válik a munkavállaló, később mellkasi fájdalom és szapora szívveréssel járó szorongás alakulhat ki, végül depresszió formájában állandósul a hangulatzavar" - sorolja a tüneteket Belső Nóra pszichiáter, a Stressz- és Krízispszichológiai Intézet (SKI) nevű magánklinika szakmai vezetője.

A munkahelyi stressz tömegesedéséhez képest jókora lemaradásban van a stresszoldó praktikák terjedése; a legtöbb magyarországi vállalat még nem rendelkezik átfogó stresszmenedzselési stratégiával. A mentális egészségvédelem legáltalánosabb formájaként a cégek többsége béren kívüli, adómentes juttatás formájában fizet dolgozóinak egészségpénztári - később például wellnesshétvégére, gyógyászati készítményekre, uszodabérletre költhető - hozzájárulást, aminek havi összege nem haladhatja meg a minimálbér 30 százalékát, vagyis 20 700 forintot. Hasonlóképpen juthatnak a munkavállalók az országhatáron belüli utazásra felhasználható üdülési csekkhez, aminek maximális éves összegét a törvény családtagonként az egyhavi minimálbérben (jelenleg 69 ezer forint) határozza meg.

Habár egyre több munkaadó költ ilyen, közvetve stresszcsökkentő juttatásokra, az még meglehetősen ritka, amit például a MÁV Cargo biztosít fizikai dolgozói számára. Apavári József humánpolitikai vezérigazgató-helyettes a HVG-nek elmondta, minden évben - egy komplex egészségmegőrző program keretében - egyhetes, orvosi kivizsgálással és kezelésekkel egybekötött hévízi, harkányi vagy balatonfüredi üdülést biztosít 150 munkása számára. A nemrégiben privatizált vasúti fuvarozócég fizikai dolgozóinak 7-8 százaléka jut így - elsősorban szív- és érrendszeri, illetve ízületi nyavalyákat is orvosló - kikapcsolódási lehetőséghez. De az egykori SZOT-üdülések hagyományát őrzi a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. is, a cég saját tulajdonú magyarországi nyaralókban üdülteti dolgozói ötödét (mintegy négyszáz családot), horvátországi kempingekben pedig kedvezményes áron igénybe vehető lakókocsikat helyez el.

A magyarországi vállalatok vezetői számára általában a legtöbb, ami stresszcsökkentési célból adható, a rendszeres egészségügyi ellenőrzés. Ilyen szolgáltatást biztosít menedzserei számára a CIB Bank is - mondta el a HVG-nek Vér László hr-igazgató. De van más is: minden sikeresen levezényelt, nagyobb feszültséggel járó több hónapos projekt után két-három napos jutalomutakat szerveznek a főnököknek és a szorgalmas munkatársaknak.

A személyre szabott, általában csak a cégek legfelső vezetése számára elérhető stresszcsökkentő megoldásokra is akad hazai példa. A tavaly alapított SKI tapasztalatai szerint speciális stresszforrást jelenthet a sokat utazó menedzserek számára a repüléstől való kisebb-nagyobb félelem. Az intézet munkatársai ezt úgy igyekeznek orvosolni, hogy a szorongó vállalati cápát egy pszichiáter társaságában rövid légi útra csábítják. A levegőben aztán segítenek neki olyan relaxációs technikákat elsajátítani, amelyek alkalmazásával később már egyedül is képes leküzdeni a repülés okozta idegességet.

Színterápiás stresszoldás. Rosszak az idegeik © Túry Gergely

A HVG által megkérdezett kríziskezelő szakemberek szerint a magyar vállalatokra nem jellemző, hogy sokszor túlhajszolt legfelső vezetőiket stresszoldó extrákkal kényeztessék. Ritka kivételnek számít, ha egy cég állandó masszőrt foglalkoztat, az irodaházában kondigépekkel felszerelt termet tart fenn a munkavállalók mozgáshiányát enyhítendő, vagy golfpályabérletet biztosít menedzsereinek. Csupán néhány - például a banki vagy a távközlési szférában dolgozó - csúcsragadozónak van személyes életviteli tanácsadója, akinek feladatköre a kríziskezelési technikák gyakoroltatásától a rendszeres lelki segítésen keresztül egészen a munkában elpilledt menedzser tehermentesítéséig terjedhet. Esetenként ilyen asszisztens tartja észben akár azt is, hogy mikor van az elfoglalt topmenedzser feleségének vagy férjének a születésnapja, és adott esetben ő gondoskodik még a virágról és az ajándékról is. Ez a stresszoldásban azért is lehet fontos, mert a munkahelyükön nemritkán napi 16-18 órát robotoló felső vezetők életében az állandósult feszültség jelentős részben abból adódik, hogy miközben igyekeznek a velük szemben támasztott követelményeknek hiánytalanul megfelelni, munkájuknak a magánéletük, a házasságuk issza meg a levét.

Márpedig a legfelső vezetőket gyakran sújtó munkamánia - derül ki Lövey Imre és Manohar S. Nadarki szervezetfejlesztők 2008-as, Az örömteli szervezet című könyvéből - olykor nem más, mint "más káros függőségekhez hasonlóan menekülés az élet egyéb aspektusai elől", hosszú távon pedig a teljesítőképesség rovására is megy. Ráadásul az aktív stresszelés a legtöbb vezető sikereihez elengedhetetlen kreatív gondolkodás megcsappanásához vezethet. A munkamániát is lehet azonban orvosolni: a Concordia tanácsadó cégnél például - ad mintát a szervezetfejlesztésben jártas Lövey Imre - a vezetőség rendszeresen tart ötletbörzéket, ahol a téma a hatékonyabb időgazdálkodás, az elsőbbséget élvező feladatok pontosabb meghatározása vagy éppen az igazságosabb munkamegosztást akadályozó, akut vezetői betegségnek számító bizalomhiány kezelése.

A multinacionális cégeknél a többnapos, extrémsportolással (például vadvízi evezéssel, siklóernyőzéssel) egybekötött csapatépítő kirándulások mellett olykor stresszkezelési tréningeket is szerveznek. Ez utóbbi "edzések" levezetésével általában kommunikációs szakembert, esetenként pszichológust bíznak meg. A szituációs játékok és beszélgetések a "terápiában" részesülők szerint sokat segítenek, ennek ellenére nemigen alkalmaznak ezekre a feladatokra külön embert.

A csapatépítő tréningek és a munkatársak havi egy-két közös esti szórakozása viszont feszültségoldás szempontjából többnyire zsákutcának számít - figyelmeztet Belső Nóra. Ezek az - elsősorban a cég iránti lojalitást növelni hivatott - alkalmak nem mindig csökkentik a stresszt. A közös péntek esti kocsmázás ugyanis éppen a családjukkal, a cégen kívüli barátaikkal töltendő szabadidőtől fosztja meg a munkavállalókat.

BALÁZS ZSUZSANNA