Az újságírókat hajdúvitézek, néptáncosok és...
Az újságírókat hajdúvitézek, néptáncosok és népdalénekesek fogadták, majd Kiss Attila polgármester ismertette az idei gazdag programkínálatot.
Minden a 400-as szám jegyében zajlik majd, lesz 400 perces folklórműsor, bemutatkozik 400 év divatja, időszaki kiállítás nyílik 400 év tégláiból. Hajdúsági disznótor, latintáncbajnokság, dzsessz-blues dzsembori, és más zenés-táncos rendezvények követik idén egymást. Megrendezik az Országos Főépítészeti Konferenciát, a Hajdúhetet és bemutatkoznak a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep alkotásai és híres művészei is.
A város egyedüli településszerkezettel rendelkezik, eredeti állapotukban őriz tájházakat, és nem utolsósorban gasztronómiai hagyományokat, márpedig ez utóbbi vonzerőnek is jelentős a csábereje e környéken - hangzott el a kóstolóval egybekötött tájékoztatón.
A hajdani Böszörmény hajdújogának gyökere a Korponán 1605. december 12-én kiállított kiváltságlevélben található. Az úgynevezett nagyhajdú levélben Bocskai István fejedelem 9254 hajdúvitéz letelepítéséről és "megnemesítéséről" intézkedett - idézi fel a régmúltat az önkormányzat sajtóanyaga.
A hajdúvárosi jogállás elnyerése a régi okmányok szerint 1609. szeptember 13-hoz kötődik, ezen a napon ünneplik a böszörményiek a város napját, de a jubileumi év eseményei egész évben tartanak.
MTI