Az Economist éves Big Mac indexe alapján eddig Izland a világ legdrágább...
Az Economist éves Big Mac indexe alapján eddig Izland a világ legdrágább helyének számított. A világválság azonban agyonütötte az izlandi pénzügyi rendszert. A korona értéke közel a felére zuhant, az izlandiak nem válthatnak át otthon valutát – a feketepiacon a hivatalos 150 korona/euró árfolyam helyett 350 koronát kérnek egy euróért –, a boltok polcairól eltűntek az import áruk. Mindez azonban jó hír a turistáknak. Izland eddig még a nyugat-európai turisták közül is elsősorban a jobb módúak számára volt elérhető. „A nemzeti csőd veszélye szexi is lehet. Izland napok alatt Európa egyik legolcsóbb turisztikai desztinációjává vált” – nyilatkozta a Der Spiegelnek Clive Stacey. A Discover the World utazási iroda vezetője elmondta, hogy útjaik eddig luxus kategóriásnak számítottak, manapság a diszkont termékek közé kerültek.
A repülőjegyárak is megzuhantak. A Frankfurt–Rejkjavik út 36 ezer koronás ára a korábbi 400 euró helyett ma már csak 120-ba kerül. Egy korsó sör ára átszámítva 7 euróról kettőre csökkent, egy sajtos hamburgeré 2 euró 40-ről 80 eurócentre. Autót pedig már 200 euróért lehet bérelni egy hétre. Egy ifjúsági szállón 6 euróért, míg egy négycsillagos szállodában akár 20 euróért is megalhatunk a Der Spiegel adatai szerint.
Mindez nyugaton már meg is hozta az érdeklődést. A Travel Weekly UK beszámolója szerint az Izlandra utazó brit turisták száma 20%-kal emelkedett szeptemberben. Az utazási irodák 25%-kal csökkentették áraikat, ingyenes plusz éjszakákat és kirándulásokat kínálnak a csomagokban, s karácsonyi bevásárlóturizmusra bíztatják ügyfeleiket.
Az izlandiaknak viszont annál szorosabbra kell húzniuk a nadrágszíjat. Rá kellett döbbenniük, hogy egy kis ország valutája milyen iszonyatosan sebezhető, ezért a nagy többség az euró bevezetését követeli. Ennek feltétele azonban az európai uniós tagság lenne. Az eddig függetlenségükre roppant büszke és a halászati kiváltságaikat féltő izlandiak most még erre is hajlandónak tűnnek. Az EUobserver által ismertetett egyik felmérés szerint 70%-uk támogatná az uniós tagságot. A válság kormányzati kezelése ellen tüntetők közül sokat uniós zászlókat lengettek. Ráadásul Izland akár gyorsított eljárásban is beléphetne az unióba, mivel az Európai Gazdasági Övezet tagjaként az uniós jogszabályok mintegy kétharmadát már átültette saját jogrendjébe.
Geir Haarde miniszterelnök november 14-én bejelentette, hogy felállítottak egy bizottságot, mely megvizsgálja a csatlakozás lehetőségét. Ez az első alkalom, hogy Izland hivatalosan is utalt rá, kérné felvételét az unióba. Az izlandi külügyminisztérium már fel is vázolt egy tervet, amely a csatlakozási kérelem jövő év eleji benyújtásával és a tagság 2011-es elnyerésével számol – tudta meg a Financial Times. Haarde jobbközép függetlenségi pártja – melyben eddig egy erős platform ellenezte az EU-tagságot – az eredetileg tervezett 2009 októbere helyett már januárban megtartja éves kongresszusát, amelyen szintén a uniós tagság lehetőségét fogja megvizsgálni. A kisebbik kormányzópárt, a Szociáldemokraták, egyértelműen támogatja a tagságot. Az EU bővítési biztosa elutasította, hogy lehetséges belépési dátumokról spekuláljon. Olli Rehn ugyanakkor kijelentette, hogy az unióval olyan szoros kapcsolatokat ápoló országgal, mint Izland, biztosan gyorsan lefolytathatók lennének a csatlakozási tárgyalások.