Új rákellenes szer egy hagyományos kínai orvosságból
A Washingtoni Egyetem kutatói egy évezredek óta használt kínai növényi orvosságban olyan anyagot találtak, amely bizonyos ráksejteket 1200-szor erélyesebben pusztít el, mint a jelenlegi gyógykezelésben használatos készítmények. Az amerikai szakemberek közleménye a Cancer Letters szakfolyóiratban jelent meg.
Az egynyári üröm (Artemisia annua) valószínűleg Ázsiából ered, de a középkortól Európában is termesztik. Fás tövű, dúsan elágazó űrömfaj, amelyet nálunk is régóta szívesen ültetnek, különösen kellemes citromillatáért. Az artemisiát nálunk hívták Isten fájának, istenfűnek, de seprőrutának is.
Kínában legalább kétezer éve alkalmazzák különféle betegségek kezelésére, de egyes ázsiai országokban salátaként is népszerű. Az újkori gyógyításban ebből készült az artemiszinin nevű maláriaellenes gyógyszer, amelyet világszerte alkalmaztak.
Az amerikai kutatócsoport Tomikazu Sasaki kémikus professzor vezetésével találta meg a ráksejteket célzottan elpusztító molekulát. A szert egyelőre emberi sejttenyészetekben, illetve patkányokon tanulmányozták. A patkányokban az emlőráksejteket pusztította igen hatásosan.
"Ez a szer olyan, mint valami különleges ügynök, aki a daganatsejt belsejében helyez el egy bombát" - nyilatkozta a vizsgálat vezetője. A kutatás olyan műszerrel történt, mely azt is igazolta, hogy a készítmény hogyan befolyásolja az egészséges sejteket, illetve a ráksejteket. Azt találták, hogy az új, gyógyhatású anyag minden egyes ép sejt mellett 12 ezer rosszindulatú sejtet is elpusztít, ezért remélhető, hogy nagy adagban lesz adható a daganatos betegeknek.
A munkacsoport éppen a most talált új molekula utóbbi tulajdonságát tartja a legfontosabbnak. A daganatellenes készítmények az egészséges sejteket is károsítják, de ha a sejteket ölő hatás ilyen nagymértékben a ráksejtekre vonatkozik és azokhoz képest az ép szövetek működő sejtjeit csak kevéssé pusztítják el, nagy biztonsággal alkalmazhatók az orvosi gyakorlatban.
Az eddigi adatok szerint az új szer patkányok emlőrákjához hasonló mértékben hatékony az emberi emlőráksejtek és a prosztatadaganat-sejtek ellen. A kutatás folytatódik, hiszen egy ígéretes anyagból a részletes állatkísérletek, majd első, emberi megfigyelések és biztonsági tanulmányok elvégzésének időtartama inkább évtizedekben, mint esztendőkben mérhető.