Creative Commons

A bevezetés részeként az Avermann Kft. 250 szelektív hulladékgyűjtőt helyez el a repülőtér utas termináljain és irodahelyiségeiben. Az utasok és a dolgozók három – papír, üveg és vegyes – konténer-részbe helyezhetik el a hulladékokat. A kft a reülőtéren egy kézi előválogató állomást is üzembe állít, ahol a vegyes hulladékokból további újrahasznosítható részeket különítenek el. A válogatás után a cég bálákba tömöríti a hulladékot, majd továbbszállítja azt megfelelő hulladékhasznosító és kezelő létesítményekbe.
Az Avermann Kft. három évre kapott jogot az újrahasznosítással kapcsolatos feladatok elvégzésére.
A Ferihegyi repülőtéren keletkező szemét nagy része papír (40 százalék), konyhai hulladék (32 százalék), illetve műanyag (18 százalék). A BA hamarosan kommunikációs kampányt indít, hogy a Ferihegyen dolgozók is megbarátkozzanak a környezetbarát szemétgyűjtési módszerekkel.
A szelektív hulladékgyűjtés eredményeként hatalmas mennyiségű kommunális szemét újrafeldolgozása válik lehetővé Ferihegyen. A repülőtéren évi 8,6 millió utas és 10 millió látogató után kell takarítani, és naponta termelnek hulladékot a légikikötő területén működő cégek is. Több mint hatvan cég kb. 13 ezer munkatársa dolgozik nap mint nap a repülőtéren, ami megegyezik Balatonfüred lakosságával. Ferihegy egy önálló kisváros, amely saját hőerőművel, víztisztítóval, belső buszjárattal és fogorvosi rendelővel rendelkezik. Éppen ezért nem meglepő, hogy a harminc Margitsziget területű légikikötő jelenleg napi 7 tonna szemetet termel.
A jövő évtől ennek a mennyiségnek a 60 százaléka újrahasznosításra kerül, vagyis napi négy tonnával kevesebb hulladék terheli a környezetet. Az újrahasznosítás aránya Magyarországon átlagosan 5%.
A Budapest Airport 75 millió forintot takarít meg azzal, hogy újrahasznosításra adja a kommunális hulladékot.
Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: „A repülőtér fejlesztése, bővítése és modernizálása nemcsak új terminálépületek létrehozását, nemcsak az utasok nyújtott szolgáltatások színvonalának emelését jelenti, hanem egyben a legkorszerűbb környezetvédelmi technikák és szemléletmódok alkalmazását is. A privatizációt követően ugyanis nemcsak a repülőtér üzemeltetési jogát, hanem annak felelősségét is megszereztük. A repülőtér működtetését és fejlesztését pedig csak úgy tudjuk elképzelni, hogy eközben a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyjuk magunk után a földön. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése is ezt a célt szolgálja, és így Ferihegy végre a zöld repülőterek közé kerül.”