Melyik időpont a legalkalmasabb a szülésre?
Hajlamosak vagyunk tényként kezelni a statisztikákban megjelenő számokat, pedig nem is biztos, hogy a valóságot tükrözik. A terhességek időtartama nagyon is eltérő, egyénenként változhat. Milyen hosszú valójában egy átlagos terhesség, s mi áll a számok mögött?
Victoria Lacey szeptember 10-én adott életet Sasha nevű gyermekének. Eredetileg augusztus 26-ára volt kiírva, tehát két hetet késett a szülés. Ez szinte az őrületbe kergette az anyát, aki minden reggel azzal a reményteli gondolattal ébredt, hogy aznap talán szülni fog. Ahogy azonban múltak az órák, beletörődött, hogy mégsem. Volt-e valami gond? Folyton azt kérdezgette magától: „miért nem tudok akkor szülni, amikor kellene?”
Előrehozott szülés. Mikor van itt az ideje? © Túry Gergely |
Az Egyesült Királyságban 645 835 élve születést regisztráltak 2005-ben. Vajon félrevezetőek voltak-e a kiírt szülési időpontok? Volt néhány időpont, ami helyesnek bizonyult, de csak véletlenül, hiszen a terhességek időtartama nagyon változó. Volt-e annyi jól eltalált időpont, amennyi lehetett volna? Semmi kétségünk nem maradt afelől, hogy ez nem egy egzakt tudomány, amikor megtudtuk, hogy Franciaországban például, eltérően a brit gyakorlattól, nem a szülés várható időpontját, hanem a lehető legkésőbbi időpontját határozzák meg úgy, hogy a szülés várható időpontjához rendszerint hozzáadnak még tíz napot.
"Ki kell ábrándítanom a nőket, pillanatnyilag nem tudjuk napra pontosan megmondani, mikor fog megszületni a várva várt gyermek" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Petróczi István, a Szent Imre Kórház szülész-nőgyógyásza. "De miért is lehetetlen a pontos dátum megjósolása? Azért, mert a nő bármikor teherbe eshet, a menstruáció után rögtön, vagy ez idő alatt, de akár napokkal utána; így teljesen bizonytalan, mikor fogant a baba. Az általunk használt számítás szerint az utolsó menstruáció első napjához hozzáadunk 7 napot és 9 hónapot. Így egy plusz-mínusz kéthetes időtartamban tudjuk megsaccolni a szülés várható időpontját."
Az ultahanggal nyomon tudják követni a magzat fejlődését - például a méhlepény állapotát -, de hogy mennyi idős a terhesség, ezzel a módszerrel sem lehet pontosan megállapítani. Mivel ez a vizsgálat a gyerek nagyságát veszi alapul, így szinte lehetetlen a pontos adat: születik kétkilós, illetve négykilós csecsemő is.
Ugyanez a gyakorlat az Egyesült Királyságban is, ahol a szülés várható időpontjaként az utolsó menstruációs ciklus első napjától számított 280. napot jelölték meg. A brit orvosok azért egyeztek meg ebben a számban, mert egyrészt megfelelőnek tűnt, másrészt egy holland orvosprofesszor, bizonyos Gustaave Boerhaave hatására. Közel háromszáz évvel ezelőtt Boerhaave azt írta, hogy "számos tanulmány alapján pontosan meghatározható a terhesség időtartama". Az említett tanulmányok nem maradtak fenn ugyan, de az eredmény orvosi körökben a mai napig fennmaradt, a nagy hatású orvosprofesszoroknak köszönhetően a 20. század közepe óta folyamatosan szerepel a tankönyvekben is. Az Egyesült Királyságban szinte mindenki egyetért azzal, hogy a 280 nap (40 hét) helytálló: ez az átlag.
Petróczi doktor szerint kiválasztódás útján alakult ki a 40 hetes terhesség időtartam: akiknél túl sokáig tartott a terhesség, a magzat feje túl nagy lett, s az anya nem bírta világrahozni, belehalt a szülésbe. Azok a gyermekek pedig, akik túl rövid terhesség után jöttek világra, szintén kiválogatódtak, mert a koraszülés miatt életképtelenek voltak.
"Tapasztalatok szerint a terhességek időtartama nagyon is eltérő, egyénenként változhat" - magyarázza a szülész-nőgyógyász. De különösen érdekes, hogy mi a helyzet a szélsőséges esetekkel. Két oka is van, hogy az egyszerű átlag ebben az esetben is félrevezető. Egyrészt előfordul, hogy a babák idő előtt jönnek a világra, vagyis koraszülés történik. Másrészt viszont az orvosok nem engedik a két hétnél hosszabb túlhordást, és beindítják a szülést. A koraszülések csökkentik, a túlhordások pedig két héttel növelik az átlagot, vagyis addig, amíg be nem avatkoznak. A nagyon korai szülések tehát beszámítanak az átlagba, de a nagyon késői szülések nem, mert túlhordás esetén két hét után megindítják a szüléseket. Az egyensúly hiánya pedig oda vezet, hogy az átlag alacsonyabb lesz annál, mint amit akkor tapasztalhatnánk, ha nem avatkoznánk be a természet rendjébe.
A beavatkozás nagyon fontos - így a szakorvos -, a túlhordás ugyanis végzetes lehet, elöregszik a lepény, s meghalhat a magzat. De a koraszülés sem veszélytelen; a 28. hét a kritikus határ - a korábban világrajött csecsemőket csak nagyon erőfeszítések árán sikerülhet életben tartani, s általában maradandó károsodással, ugyanis az idegrendszer ebben a korban még nagyon fejletlen. Ám a 35-36. héttől kezdve gyakorlatilag már nincs gond a babával.
A legtöbb szülés nem koraszülés. Ha tehát az orvos azzal fordulna a várandós nőhöz, hogy szülésének várható időpontját pár nappal előbbre hozta, azzal az indokkal, hogy néhány esetben – bár valószínűleg az övében nem – előfordulhat koraszülés, akkor a kismama joggal mondhatná, nem akarja, hogy szülése időpontját valami olyasmihez igazítsák, ami nála vélhetően nem fog bekövetkezni, sokkal inkább saját szülésének legvalószínűbb időpontjára kíváncsi. A terhesség átlagos hosszát tehát egyrészt a jelenlegi orvosi gyakorlat (orvosi beavatkozás hatására kialakult számok), másrészt a 280 nap mellett szóló érvek alapján állapították meg. Ez ördögi kör: így cseleszünk, mert ez az átlag, de azért ez az átlag, mert így cselekszünk.
Michael Blastland – Andrew Dilnot Tigris, ami nincs Lássunk át a számok erdején! |
Ez a könyv feltárja a statisztikákban szereplő számok hátterét – és bizony sokszor kiderül: a számok nem mindig azt mutatják, amit első pillanatban gondolnánk róluk, vagyis nincs is tigris. A kötet segítséget nyújt ahhoz, hogy felfedezzük a statisztikák valós jelentéseit és összefüggéseit, a magunk érdekében. Kötelező olvasmány minden újságírónak, gazdasági szakembernek és politikusnak, hogy egy bölcsebben irányított világban élhessünk. |
Tulajdonképpen a legújabb svéd vizsgálat is arra jutott, hogy még az egyszerű számtani átlag (a középérték) sem 280, hanem 281 nap. Egy, két vagy három napos várakozás nagyon idegesítő lehet, de normál lefolyású terhességnél, orvosi értelemben nem oszt, nem szoroz, így a fenti számok egyike sem lenne olyan fontos, ha nem ezek alapján számítanák ki, hogy mikor kell mesterségesen megindítani a szülést. Az Egyesült Királyságban gyakran előfordul, hogy felajánlják a nőknek a szülés megindítását, gyakran – némi rábeszélés hatására – már egy héttel a kiírt időpont után. Ez jelentősen megnöveli a császármetszés valószínűségét, ami önmagában is számos kockázattal jár és komoly traumát okozhat.
Amikor a szülészorvos azzal érvel, hogy a kismama a megindított szüléssel jobban jár, mint egy rövid túlhordással, azt nem mondja el, hogy azt, hogy "jobban jár", úgy állapítják meg, hogy megkérdezik a kismamákat, szeretnék-e, ha megkímélnék őket a túlhordás problémájától. Márpedig ha valamit eleve problémaként állítanak be, akkor az érintett fél hálás, ha ezt megoldják. Ha tudnák, hogy a probléma oka a hibás számítás, biztosan máshogy éreznének.
"Pillanatnyilag azt sem tudjuk, mitől indul be a szülés, mi történik ilyenkor a nő szervezetében. Eddig nem sikerült kideríteni, mi az elsődleges változás, ami láncreakciószerűen beindítja a szülést. Ez egy élettani folyamat, nem kell belőle számháborút kreálni" - vélekedik Petróczi István, hozzátéve: "minden türelmetlen kismamát azzal szoktam vigasztalni: ne idegeskedjen, mert eddig még mindegyik gyerek kibújt, amikor eljött az ideje".