Bőrrák: öt jel, hogy gyanús az anyajegy
Újabb kutatások szerint a 6 milliméternél nagyobb átmérőjű elváltozások gyakrabban bizonyulnak melanomának (rosszindulatú pigmentsejtes daganat), mint a kisebbek.
A rosszindulatú bőrdaganatok szűrésére jelenleg az ABCDE rendszert használják, amely a melanóma öt, szabad szemmel is megfigyelhető tulajdonságát vizsgálja. Ennek alapján egy bőrelváltozás akkor gyanús, ha aszimmetrikus (A), szabálytalan a széle (B, border irregurality), egyenetlen a színe (C, color variegation), átmérője nagyobb 6 milliméternél (D, diameter) és külleme változik (E).
Bár a méret jelentőségét sok tanulmány alátámasztja, néhány kutató vitatja annak kizárólagos használatát, hiszen így a 6 milliméternél kisebb daganatok kikerülnek az orvos látóteréből. A New York-i Orvostudományi Egyetemen 1300 páciensről eltávolított, 1657 melanomára gyanús szövettani mintát vizsgáltak meg. 804 minta (48,5 százalék) volt nagyobb 6 milliméternél, ebből 138 (8,3 százalék) esetben igazolódott melanóma. A 804 esetből 41 (5,1 százalék) volt invazív (bőr mélyebb rétegeit érintő), és 62 (7,7 százalék) in situ, azaz csak a bőr felületes rétegeiben jelentkező daganat. A 853, 6 milliméternél kisebb elváltozás esetében 13 (1,5 százalék) volt invazív, és 22 (2,6 százalék) volt felületes melanóma.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a 2,01 milliméter és 6 milliméter közötti elváltozások esetében a melanóma rizikója milliméterenként nem változott, míg az 5,01-6 milliméteres és a 7 milliméteres minták esetében az 1 milliméteres növekedés megkétszerezte a kockázatot. Az eredmények alapján elmondható, hogy a gyanús bőrelváltozások méretét az ABCDE rendszer részeként kell értékelni és nem önállóan.
Figyelemre méltó, hogy az elmúlt húsz évben jelentősen emelkedett a bőrdaganatok előfordulása és megkétszereződött a szövettani mintavételek száma, ezért igen jelentősek az olyan bizonyítékokon alapuló, egyszerű vizsgálatok, mint az ABCDE rendszer, mert elősegítik az orvos döntéshozatalát a szövettani mintavételek szükségességét illetően.