Miért nem rendelnek el szmogriadót?
A civil szervezetek arra kérik a Fővárosi Közgyűlést, hogy haladéktalanul hozzon konkrét intézkedéseket a főváros levegőminőségének javítására, illetve szigorítsa a füstköd-riadó rendelkezéseit. A főváros szerint a szervezet céljai elérése érdekében tudományosan megalapozatlan, hangulatkeltő nyilatkozatokat tesz.
A Levegő Munkacsoport, a Greenpeace és a Magyar Kerékpárosklub kedden sajtótájékoztatót tartott a Heim Pál Gyermekkórháznál annak érdekében, hogy elősegítsék a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Program és Budapest Környezetvédelmi Programjának megvalósítását. Ezek a programok ugyanis jól szolgálnák a környezet állapotának és a lakosság életminőségének javítását – ha megvalósítanák azokat.
A Fővárosi Önkormányzatnak a sajtótájékoztatóra adott válasza hemzseg a valótlan állításoktól - állítja a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet szerint nem igaz, hogy az önkormányzatnak nincs lehetősége a füstköd-riadó határértékeit megváltoztatni. Az önkormányzatok ugyanis hozhatnak szigorúbb környezetvédelmi előírásokat, mint amit a minisztériumi rendeletek tartalmaznak.
A Levegő Munkacsoport és a Greenpeace azt állítja, hogy az állami szervek nem mérik több, súlyosan egészségkárosító anyag előfordulását a levegőben. Ezzel szemben a Greenpeace a méréseit egy professzionális mérőműszerrel végzi. Ez a műszer, eltérően a fővárosi levegőszennyezettség-mérő állomásokon található készülékektől - amelyek a legfinomabb porok levegőben szálló mennyiségének kimutatására alkalmatlanok –, méri a levegőben szálló finom por három fajtáját is, az úgynevezett PM10-et, a PM2,5-et és a PM1.0-et. (A mérőállomások ilyen mérésekre is alkalmas műszerekkel való felszerelése nem sokáig várathat már magára.) "Soha nem állítottuk, hogy méréseink a hivatalos, átlag-számításokkal élő mérésekkel akarnánk versenyezni, vagy azokat szeretnék helyettesíteni" - olvasható a közleményben.
A zöld szervezet méréseivel rámutat, hogy Budapest levegője az év sok-sok napján túlzottan szennyezett, az eu-s szabályozás szerint megengedett 35 nap többszörösén az egészségügyi veszélyességi szinteket meghaladó mértékű.
A civilek szerint az élettartamot természetesen nem csak a levegő szennyezettsége, hanem az életmód - például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás - is befolyásolja, így nincs értelme csak a levegőszennyezettségi adatok alapján összehasonlítani a budapesti és vidéki lakosság várható élettartamát.
A zöldek szerint a fővárosban 2 ezer ember hal meg idő előtt a levegő porszernnyezettsége miatt, a megbetegedések száma eléri a 100 ezret, az asztmás megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben tízszeresére nőtt. A Levegő Munkacsoport kiosztott sajtóanyaga szerint a fővárosiak átlagosan 3 évvel kevesebbet élnek a szálló por miatt.
A Fővárosi Önkormányzat közleménye elismeri a Levegő Munkacsoport környezetpolitikai érdemeit, de nem fogadja el, hogy a szervezet céljai elérése érdekében tudományosan megalapozatlan, hangulatkeltő nyilatkozatokat tesz.
A Fővárosi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a belvárosi autóforgalom korlátozását. Ennek érdekében a közelmúltban jelentősen szigorította a nehézgépjárművek behajtását, ezért épül a 4-es metró és az M0-ás körgyűrű. Budapest rendelkezik környezetvédelmi programmal, azon belül levegőtisztasági intézkedési tervvel, amelynek megalkotásában a Levegő Munkacsoport is közreműködött.
A közlemény utal arra, hogy a civil szervezet tagjainak munkájukból adódóan tudniuk kell, hogy a légszennyező anyagok határértékeit miniszteri hatáskörben, a környezetvédelmi törvény szerint rögzítik. A Fővárosi Önkormányzatnak nincs lehetősége az értékeket és a kritériumrendszert megváltoztatni.
Az önkormányzat véleménye szerint súlyos felelőtlenség olyan mérési adatokkal félelmet kelteni Budapest lakosságában, amelyeket a Greenpeace nem a jogszabályoknak megfelelő eszközökkel és módszerrel rögzített. Az ily módon közzétett eredmények súlyosan aláássák az állami mérési rendszerek hitelét.
A Levegő Munkacsoport évek óta riogatja azzal a fővárosiakat, hogy vidéki társaiknál 3 évvel rövidebb ideig élnek a levegő szennyezettsége miatt. A Fővárosi Önkormányzat elvárja, hogy a civil szervezet végre világossá tegye, milyen tudományos alapokra helyezi kijelentését.
A KSH 2006-os adatai szerint egy fővárosi 3 évvel hosszabb élettartamra és rövidebb betegséggel töltött időszakra számíthat, mint vidéken élő társa. A születéskor várható időtartam a rendszerváltás óta 2 évvel nőtt Budapesten.