A krónikus fáradtság betegség
A krónikus fáradtság miatt szenvedő panaszos évtizedeken át hiába próbálta győzködni orvosát, a munkáltatóját, barátait, sőt még a családtagokat is, hogy a gondot okozó tüneteket nem csak képzeli, hanem valóban túl gyenge, erőtlen. A rosszindulatúak diplomás náthának, munkakerülő és lógós szindrómának hívták a tünet-együttest, amelyet most valóban betegségnek ismernek el.
Az amerikai betegségmegelőzési és ellenőrzési központ (CDC) - amely korábban elismerte, hogy a krónikus fáradtság kutatására szánt dollármilliókat más programokra csoportosította át -, nemrégiben tanulmányt tett közzé arról, hogy a kutatók genetikai mutációval, alapvető fiziológiai folyamatokban a génkifejeződés abnormális eltéréseivel magyarázzák az állapotot.
Ideje komolyan venni a fáradtság tüneteit © sxc.hu |
A CFS-ben szenvedők éppen annyira betegek és tevékenységükben hátráltatottak, mint az AIDS, a mellrák, vagy a COPD áldozatai, mondta William Reeves, a kérdés szakértője. A szindrómát az 1980-as években jelölték önálló tünetcsoportként - egy hasonló betegséget már leírtak Nagy-Britanniában, mintegy 30 évvel korábban. A főleg nőket érintő betegség egyebek között nagyfokú levertséggel, alvási zavarokkal jár.
A betegek szerint a fáradtság fogalma nem fedi pontosan annak lényegét, amit éreznek. Egyikük - aki az egészségügyben dolgozik és korábban profi műkorcsolyázó volt - azt mondta a kutatóknak: semmihez nem fogható az a kimerültség, ami egy mononukleózis fertőzés után kezdődő panaszait jellemezte. 12-14 órányi alvás után úgy ébredt, hogy halálosan kimerült és pihennie kell. Túl fáradt volt gondolkodni, vagy olvasni is, tompa volt az agya. Nem volt elég ereje, hogy elhagyja a lakást, szeretett volna inkább meghalni.
A legújabb kutatások szerint a fáradtságra panaszkodók központi idegrendszerében, immunrendszerében, a kognitív agyi működésben, az idegingerületet irányító csatornákban, és más alapvető biológiai működésekben mutatkozott abnormalitás. A tudósok szerint a genetikai hajlam mellett mikrobiológiai kórokozók, toxinok, illetve fizikai, érzelmi traumák is szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában.
Az orvosi gyakorlatban jelenleg a legalább hat hónapig tartó indokolatlan, más okkal nem magyarázható fáradtság mellett még nyolc tartós tünetből (gyengült emlékezet, koncentrációs készség, fájó torok, érzékeny nyirokcsomó, izomfájás, ízületi fájdalom, fejfájás, alvási zavar) legalább négynek fenn kell állnia ahhoz, hogy kimondják a diagnózist. A fentiek alapján legalább egymillió amerikai sorolható a krónikus fáradtság betegei közé.
A kiégés-szindrómát néhány hónapja Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el. Ez nem csak a menedzserek és a prominensek betegsége, gyakorlatilag minden hatodik német szenved tőle. A szindróma tünetei, - amelyeket Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írt le először -, a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Ez a reménytelenség érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, és a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemez.
Már bírósági ítélet is született arról, hogy a kiégés-szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítóknak ilyen esetben fizetniük kell a biztosított után. Ugyanakkor nehéz egy esetből szabályt alkotni, mert a szindróma nehezen ítélhető meg objektíven. A betegséget a sztárok tették híressé-hírhedtté, az énekes Ricky Martin és Mariah Carey egyaránt évekig szenvedett benne.
A kiégés okaként a pszichológusok három dolgot említenek a tanároknál: sok a stressz, nagy a megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik. Kevés motiváció a munkában, kevés a munkahelyi siker, ami csökkenő teljesítményhez vezet; végül a munkahelyen megromlott kapcsolatok embertelenné teszik a viszonyokat.
A folyamatot először az alvászavarok, majd a koncentrációs gyengeség, a fáradtság és a korlátozott teljesítőképesség jellemzik. Ha semmilyen lépés nem történik ellene, akkor rosszabbodik a helyzet, a beteg elhanyagolja a szociális és társasági kapcsolatokat és a hobbikat. Végső soron az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja a beteget - mondja Joachim Bauer professzor, a freiburgi egyetemi klinika egyik vezetője, aki szerint a másik ember a legerősebb aktiváló szer az emberek számára. Ha az érdeklődés megszűnik, akkor jön a kétségbeesés és a betegség - írta a Die Welt című lap online változata.