Gyakran fordulnak elő bőrünkön jóindulatú növedékek, amelyek hámsejtekből, festéktermelő sejtekből, hám alatti kötőszövetekből, erekből, a bőr alatt elhelyezkedő zsírszövetből is eredhetnek. Ezek közül a leggyakoribb, a minden ember bőrén látható anyajegy, s bár a legtöbb bőrkinövés barnás színe miatt ide sorolható, mégsem ugyanarról van szó. A jóindulatú daganat normális szövetalkotókból áll, helyben marad, sejtjei a vér- vagy a nyirokáram útján nem adnak áttétet. Ismeretük azért fontos, mert egy részük elrákosodhat.

Óvatosan a napozással © Dripnet

Az anyajegy nem más, mint a bőr bizonyos sejtjeinek vagy szöveteinek helyi felszaporodása. Emiatt megkülönböztetünk pigmentált, éreredetű, kötőszövetes, vagy faggyúmirigyekből, verejtékmirigyekből kiinduló anyajegyeket. Mivel kialakulásukat a magzati korban bekövetkezett szövetszerveződési zavar okozza, már születéskor is megjelenhetnek (innen ered a megnevezése), de inkább az élet későbbi időszakában alakulnak ki.

A bőr felső rétegében található anyajegyek általában világos színűek, és alig emelkednek ki. A születéskor megjelenő (congenitalis) vagy később kialakuló festékes anyajegyek kerek, éles határú, kicsi (fél centinél is kisebb) foltok vagy kisebb pörsenés-szerű növedékek. Színük a világosbarnától a sötétbarnáig terjedhet. Azok az anyajegyek, amelyek nagyok, szabálytalan alakúak, sokféle színűek, túlzottan sötétek, kékesfeketék, viszketnek vagy bevéreznek, gyakori irritációnak vannak kitéve, rendszeres ellenőrzésre szorulnak, és fényvédelmet igényelnek. Viszonylag ritkán rákosodnak, de fokozottan oda kell figyelnie azoknak, akiknek családjában előfordult már melanoma malignum.

A szemölcsös felszínű anyajegyekben gyakran szőrszálak is nőnek. Az erős szőrrel fedett, úgynevezett Tierfell-naevus-ok pedig nem csak kozmetikai problémát jelentenek: ha kiterjedésük 20 centinél nagyobb, meg kell vizsgálni az eltávolítás lehetőségeit. Az ilyen növedékek 5-10 százaléka ugyanis rosszindulatúvá is válhat. Ha az anyajegy a bőr mélyebb rétegében, az irhában található, a növedék színe sötétebb, árnyalata kékes-feketés is lehet. Ilyen a tömött, ép hámmal fedett kék anyajegy (naevus coeruleus), amely általában 0,4-1 cm átmérőjű. A csomó bárhol előfordulhat, elsősorban a kézháton, alkaron található. Többnyire jóindulatú.

Az atípusos anyajegy alakja szabálytalan, többféle színű részből áll (feketétől a rózsaszínig), különböző keménységű területek különíthetők el benne. Ha számuk meghaladja az egy tucatot, érdemes ellenőriztetni, ha ötvennél több van, orvoshoz kell fordulni; ez ugyanis úgynevezett dysplasiás naevus szindrómát is jelezhet. Mivel a számtalan anyajegy egyenkénti megfigyelése szinte lehetetlen, a videodermatoszkópos eljárás ajánlott.

Felül, a hámban elhelyezkedő anyajegyek általában világosbarnák, éppen csak kiemelkednek a bőrből, mint például a változatos alakú Café-au-lait folt. Ha másfél centinél nagyobb, és hat darabnál több ilyen folt található a bőrön, akkor minden bizonnyal az egész szervezetet érintő Recklinghausen-kór van a háttérben. A Recklinghausen kór (neurofibromatosis) leginkább bőrben észlelhető elváltozás, amely több, a bőridegekben megjelenő, sűrűn egymás mellett lévő daganatot jelent. Általában bőr alatti csomóként tapintható ki, de sok esetben tejeskávé-színű, barna foltok láthatók a felszínen, s időnként elrákosodhat.

A daganatok korai felismerését segíti elő a rendszeres önvizsgálat, amelyet a tükör segítségével saját magunk elvégezhetünk. Bármilyen gyanús jelenséget észlelünk magunkon, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni. Mivel a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában legjelentősebb szerepe a nap ultraibolya sugárzásának van, kiemelkedő jelentőségű a fényvédelem.

A nem éreredetű, elszarusodással járó bőrjelenségek közé tartozó időskori szemölcs (keratosis seborrhoica, verruca senilis) nevével ellentétben nem tartalmaz HPV vírust. Rendkívül gyakori, könnyen felismerhető jóindulatú bőrdaganat. Általában sárgásbarna, felszíne szemölcsös, gyakran viaszos fényű, olyan, mintha „rá esett” volna a bőrre. Teljesen ártalmatlan, főként idősebbeken fordul elő. Természetesen a szokásostól eltérő megjelenése is lehet, olykor melanomát is utánozhat.

Fókuszban a bőr © Dripnet

A szintén elszarusodással járó aktinikus keratózis (sugárzás okozta szarusodás) már korántsem ilyen ártalmatlan, rákelőző állapotot jelez, az életkor előrehaladtával egyre gyakrabban, jellegzetesen a fénynek kitett bőrterületeken, bőrszínű, vörösesbarna vagy sárgásbarna plakk formájában jelentkező többszörös elváltozás. A napsugárzás, röntgensugárzás vagy kémiai anyagok hatására kialakuló keratózisok jellemzője a kórosan fokozott elszarusodás. Nem jár különösebb panasszal, de jellemző rá a száraz, tapadó hámlás. Időnként bőrszarvvá (cornu cutaneum) alakul, ami szintén elrákosodhat.

A keratózis piláris (KP) gyakori elváltozás, amely során a bőr alsóbb rétegeinek elhalt sejtjei szarudugót képeznek, és kitöltik a szőrtüszőt. Ezáltal csirkebőr hatást keltenek, emellett érdes tapintású és hámló elváltozással járnak. A felkarok, combok és a farpofák a leggyakrabban érintett területek; általában csak esztétikai problémát jelentenek, nem fájnak, vagy viszketnek.

Gyakori, jóindulatú bőrcsomó a fibróma (dermatofibroma, histiocytoma), amely elsősorban nőkön fordul elő. Általában a végtagokon jelentkezik, körülbelül 1-10 mm nagyságú, tömött, barna (néha rózsaszín), egyedülálló növedék. Nem ritka, hogy rovarcsípés, sérülés, sokszor szőrtüszőgyulladás helyén keletkezik. A kinövés csupán a jéghegy csúcsa, alatta jól kitapintható az egész csomó.

Szintén anyajegynek tűnhetnek a szem környékén található 1-3 mm átmérőjű, sárgás-fehér színű kinövések. A syringoma (jóindulatú mirigynagyobbodás) verejtékmirigyekből kiinduló, nagyon gyakori, benignus tumor, míg a Xanthelasma palpebrarum (sárgaszínű plakkok) a szemhéjakon jelenik meg, az irhában raktározódó zsírszerű anyagok alkotják. Gyakran a szervezet zsíranyagcseréjének zavarára utal.

A szabályos, félgömbszerű keratoacanthoma általában a napfénynek kitett területeken jelentkezik. Megjelenésekor a bőrszínű, esetleg kissé vöröses daganat közepe inhomogén, amely elszarusodás után leválik, kráterszerű bemélyedést hagyva maga után. Rendkívül gyorsan növekszik. Előfordul, hogy magától visszafejlődik, de laphámrák is kialakulhat belőle.

Ha az addig többé-kevésbé egyenletesen pigmentált bőrfoltban sötétbarna foltok jelennek meg, lentigo solarisra gyanakodhatunk, amely főként fénykárosodott bőrfelületen jelentkezik. Ebből később lentigo maligna alakulhat ki, amely az in situ melanoma (első stádium, amikor a betegség még nem terjedt át) egyik formája. Ha már egyenetlenség is tapintható a foltokban, akkor a lentigo maligna minden bizonnyal melanomát jelez. A főként idős emberek arcán, erős napfénynek sokáig kitett bőrön jelentkező daganat lényegesen ritkábban ad áttétet, mint a retteget melanoma malignum. Az egyenetlenül pigmentált, feketésbarna foltokban több apró csomó is kitapintható.

A rosszindulatú daganatok (rákos, karcinómás daganatok) esetében a szövetszaporulat az eredeti szövetre legkevésbé jellemző szövetalkotókat tartalmaz, amelyek szaporodása korlátlan és a test legkülönbözőbb helyére vándorolva áttételeket képezhetnek. A leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat a bazálsejtes vagy alapsejtes bőrrák (basalioma, carcinoma basocellulare, epithelioma), amely a bőr és a szőrtüszők mélyén levő hámsejtekből indul ki. Kezdetben kicsi, sima felszínű és lassan növekszik. Gyöngyházfényű pereme eres, általában fénykárosodott bőrön jelentkezik. A naptól védett területeken jelentkező superficialis basalioma könnyen megsérül, kifekélyesedik. Áttétet nem okoz. Hetvenöt százalékban a szájzugot a fülcimpával összekötő vonal felett jelentkezik. Családon belül halmozódik.

Hibátlan bőr © sxc.hu

A laphámsejtes bőrrák, elszarusodó laphámrák (carcinoma spinocellulare, spinalioma) kezdetben a keratosis actinicára emlékeztető rákos daganat fénykárosodott bőrön, hegekben, krónikus sebek területén jelentkezik kicsi, vöröses, tömött csomó formájában. Gyakran kifekélyesedik, a nem gyógyuló seb intő jel. Viszonylag ritkán ad átétet, de hajlamos rá, különösen az ajkakon kialakuló karcinóma. Férfiakon jóval gyakorabban fordul elő, mint a nőkön; fontos, hogy időben felismerjék, mert akkor gyógyítható.

A Bowen-kór (Bowen carcinoma) a spinalioma olyan változata, amely csak a hámot érinti, azaz a daganat nem hatolt be az irhába. Gombás fertőzésre (mikózis), ekcémára, pikkelysömörre emlékeztető, hámló, vörös, barnás elváltozás. A leírójáról elnevezett növedék lassan fejlődik, éles határú, furcsa alakú, érdes tapintású, és hámlik. Gyakran jelentkezik kézujjakon. Sokszor gombás fertőzésnek vagy ekcémának diagnosztizálják, így általában nem idejében sikerül elkezdeni a kezelését. Míg a Bowenoid papulosis jóindulatú bőrjelenség, a Bowen kór és a Queyrat-féle eritroplázia (EQ) rosszindulatú. A Bowenoid papulosis nemi szerveken jelentkezik, apró göbök formájában, a Bowen kór és a Queyrat kór különböző testrészeken fordul elő, inkább plakk formájában. A Bowenoid papulosis és az EQ főként a férfiakat érinti, a Bowen kór mindkét nem betegsége.

A pigmentképző sejtekből kiinduló daganat, a melanoma malignum sejtjeit a szervezet alig ismeri fel, így hamar ad áttéteket. A legrosszabb indulatú, nagy letalitású daganatként tartják számon. Főként fehér bőrön fordul elő, nőkön kétszer gyakoribb, mint férfiakon. Korai felismerésével és pontos eltávolításával 90 százalékban gyógyítható. Közel 35 százaléka anyajegyből alakul ki, általában tartós irritáció következményeként. Az anyajegyeknél említett dysplasiás naevus szindrómában (nem szokványos anyajegy) szenvedők különösen veszélyeztetettek.

Az amelanotikus melanoma, a melanoma ezen típusa nem tartalmaz barna festékanyagot, így nehezebb diagnosztizálni. A többnyire két centiméternél kisebb, változatos színű (világosbarnától és a szürkésfehértől egészen a feketéig) SSM (Superficial Spreading Melanoma) felszínesen terjedő melanoma nevű daganat szélén amőbaszerű nyúlványok találhatók. Gyakran áttétet adó tumor.

A melanoma viszonylag ritkább, de gyorsan növő és igen agresszív altípusa a nodularis melanoma. Színe általában többé-kevésbé egyenletesen sötét, időnként polipoid jellegű. Az acrolentiginosus melanoma nem gyakori, de rosszindulatú bőrdaganat, általában tenyéren, talpon, nyálkahártyán, ujjakon jelentkezik. A köröm alatt növő elváltozás hasonlít a bevérzéshez.

Paget-kórt jelez az emlőudvar enyhe gyulladása, viszketése, váladékozása, szárazsága. Olykor megtévesztésig hasonlít az ekcémára, vagy gombás fertőzésre, ám ezek általában nem csak féloldalon jelentkeznek. Ha az elváltozás nem javul a szteroid tartalmú vagy a gombásodás elleni krémek hatására, akkor minden bizonnyal az alatta fekvő emlőállomány invazív rákját (azaz a hám rétegét már áttörő, a környezetbe terjedő daganat kialakulása) jelzi.

A Queyrat-féle eritroplázia rendszerint körülmetéletlen férfiakon fordul elő. Jól körülhatárolt, vöröses, bársonyos területként jelenik meg a hímvessző bőrén, általában a makkon vagy a makk alapján. A hímveszsző fityma alatti területének elhúzódó irritációja miatt alakulhat ki. Ugyan ez az elváltozás alapvetően nem rosszindulatú, mégis ha kezeletlenül hagyják, a terület rákosan elfajulhat. Eltávolított szövetminta mikroszkópos vizsgálata (biopszia) megerősítheti a kórismét. A Queyrat-féle eritropláziát fluorouracil-tartalmú krémmel kezelik.

Kaposi-szarkómaként emlegetett rosszindulatú érdaganat kialakulásában jelentős szerepet játszik a humán herpesvírus-8. A betegség bőrtumorokkal jár, főként idős férfiakat érinti. Általában kéz és lábfejen jelentkezik, apró, vörös, bíborszínű vagy barnás, fájdalmas csomók formájában. A betegség, nevét első leírójáról, Kaposi Mórról kapta.