A kurszki tankcsata előtt két nappal rendelte el Sztálin, hogy a szibériai és az azeri kőolaj- és földgázmezők bányászatának 1944-re tervezett megduplázása mellett Moszkvának a Kaszpi-tenger szénhidrogén-lelőhelyekben gazdag kontinentális talapzatára egy vasbeton merevítésű mesterséges sziget-rendszert is fel kell építenie.

A Bakutól 110 kilométernyire, a nyílt tengeren felépítendő várost és a hozzá kapcsolt szivattyútelepeket fokozatosan kívánta felépíttetni a Kreml. Bajbakov javaslatára először hét kiszuperált hajót hegesztettek össze, amelyeken két fúróállomást, szivattyúkat és egy ideiglenes jellegű szállást alakítottak ki.

1950-re a Kaszpi-tenger azeri oldalán már tizenkét kisebb-nagyobb méretű, gólyalábakon álló platformváros meredt ki a vízfelszínből, amelyek között már 264 fúrótorony szívta éjjel-nappal kifelé a Föld fekete vérét. Sztálin nagy költségvetéssel megépített szovjet mintavárosa az 1980-as évek elején kezdett el hanyatlani - írja a bejegyzés szerzője. A szovjet Atlantisz teljes történetét elolvashatja a Falanszter blogon.