Adolf Hitler a felső-ausztriai Braunau am Inn városban látta meg a napvilágot, szülővárosának sohasem az Inn-parti települést, hanem az innen légvonalban 93 kilométere keletre fekvő Duna-parti Linzet tekintette. Ezért a nagyratörő tervei között szerepelt, hogy Linzben alakítja ki a világ legnagyobb és leggazdagabb múzeumi negyedét, amit a 16 millió lopott és elkobzott műkinccsel töltöttek volna fel.

Hitler 1938. március 13-án Linzbe látogatott, amikor Sepp Wolkerstorfer polgármesternek kijelentette, hogy a Duna-parti osztrák települést a magyar főváros után fogja átépítetni. „Megbocsáthatatlan paródia, hogy Attila és az ő hun leszármazottaié a legszebb város a Niebulungok folyója mentén.” Az államilag finanszírozott osztrák város átépítésénél a Führer ellenben nem arra gondolt, hogy a magyar főváros épületeire jellemző eklektika, szecesszió vagy historizmus jegyében szeretné Linz sziluettjét átalakítani, hanem arra, hogy Horthy Miklós székhelyéhez hasonlóan ifjúsága színterét szintén a Duna mindkét partján szervesen, hídjaival szorosan összekapcsolva szeretné kiépíttetni. Az ekkortól már német Budapestnek (Deutsches Budapest) is nevezett Linznél a diktátor tehát nemcsak a folyó bal partján elnyúló Urfahr városrészt kívánta építészetileg, infrastrukturálisan szorosabban összekötni a folyam jobb oldalán elterülő Óvárossal, hanem a város „főutcájának” kívánta megtenni a Dunát - olvasható a blogon. Kíváncsi a teljes bejegyzésre? Látogasson el a blogra, ahol számos látványtervet talál Hitler nagy tervéről.