A négyszáz forintra emelkedett benzinár híre, úgy tűnik, kitűnő marketingeszköznek bizonyult az egyelőre nagyrészt áttekinthetetlen tulajdonosi háttérű hazai bioetanol-gyártók és -forgalmazók számára ahhoz, hogy harsányan népszerűsítsék placebó gyógyszerüket a motorizáció valóban súlyos betegségeire - olvasható a No emisszio blogon.
Mindenkihez van egy jó, biztató - de hamis tőmondatuk. A spórolósoknak arról beszélnek, milyen olcsó hajtóanyag a benzinhez képest az E85. Arról már nem, hogy milyen technikai kockázatokkal - majd többletköltségekkel - jár tartósan ilyen üzemanyagot tankolni. Arról sem, hogy annak a néhány gyártmánynak az esetében (Peugeot, Ford, Volvo, Saab modellek), amelyek gyárilag kifejezetten alkalmasak bioetanol tankolására, milyen értékvesztésre számíthatnak a tulajdonosok benzines és dízel társaikéhoz képest.
Mint ahogy azt az evidenciát sem említik, hogy a bioetanol esetleges széleskörű elterjedése esetén az állam majd természetesen egy új jövedéki adó formájában azonnal hozzá fogja igazítani a benzin árához az etanolét - ugyanúgy, ahogyan azt a gázolaj árával tette, amikor szélésebb körben elterjedtek a személyi használatú dízel gépkocsik - véli a blogger. A blogger teljes véleményét elolvashatja a No emisszio blogon.
Ma már többet ér a kényelmünk, mint a létünk
