Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének pathfinderjei azok a katonák, akik a többiek előtt kiugorva kijelölik a dobási vagy leszállási zónákat, és ha kell, akár harc árán is biztosítják ezeket, amíg a főerők meg nem érkeznek - olvasható a Lemil blogon.
Az amerikai hadsereg pathfinderjeinek története a második világháborúig nyúlik vissza. A katonai vezetők elég gyorsan rájöttek, milyen lehetőségeket rejt magában egy tömeges ejtőernyős akció. Jó példa volt erre Kréta szigetének német elfoglalása, de az ilyen akciók buktatóit is világosan látták. Egy ejtőernyős akció sikerének első lépése, hogy a csapatok a megfelelő helyre ugorjanak. Ez bizony nem is olyan egyszerű. Az ejtőernyősöket szállító gépek sokszor vannak kitéve a légelhárítás tüzének, amitől a pilóták elég idegesek tudnak lenni, és néha az ilyen területeket ösztönösen próbálják elkerülni, így aztán a navigációs hiba szinte biztosan oda vezet, hogy az ejtőernyősök rossz helyen érnek földet. Ha egy ilyen akció éjszaka zajlik, akkor a navigálás a földi támpontok hiánya miatt szintén megnehezedik. Az amerikai hadseregben először önkéntesekből állították fel az első pathfinder csapatokat. Egy ilyen csapat 8-12 főből állt, akiknek a feladata volt az érkező főerőket a megfelelő helyre navigálni, különleges eszközökkel. Jelenleg három pathfinder alakulat aktív az amerikai hadseregben - írja a blog szerzője. A pathfinder alakulatokról bővebben olvashat a Lemil blog legfrissebb bejegyzésében.