Csaknem egy hónappal ezelőtt tett közzé a Webforgalom.hu oldal szerkesztője egy olyan statisztikát, amelyben a pártok közösségi médiás jelenlétét és aktivitását mutatta be. Most, a kampány finisében megismételte.


Csaknem egy hónappal ezelőtt tett közzé a Webforgalom.hu oldal szerkesztője egy olyan statisztikát, amelyben a pártok közösségi médiás jelenlétét és aktivitását mutatta be. Most, a kampány finisében megismételte.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?