Az elkövetkező 5-7 évben az új technológiák és a fogyasztói igények változása gyökeresen átalakítja a média- és szórakoztató iparágat. A Média és szórakoztatás 2010 című tanulmányból, amelyet az IBM Institute for Business Value készített, kiderül, hogy a következő öt évben a vállalatoknak a különböző fogyasztók számára eltérő árú és minőségű szolgáltatásokat kell nyújtaniuk.

Elsők azok lehetnek, akik kiaknázzák a média lehetőségeinek gazdaságát, és úgy nyújtják szolgáltatásaikat fogyasztóiknak és partnereiknek, ahogyan és amikor ezek akarják. Az IBM szerint a digitális média lehetőségeinek kiaknázásában jelenik majd meg a vállalatok közötti választóvonal. A tanulmány szerint 2010-re e területen azok lesznek a sikeres társaságok, amelyek kreatív módon közelítik meg a fogyasztót, a piacot, és a digitális forrásokat.

Négy kulcstulajdonság határozhatja meg a médiavállalatok jövőjét: a média környezetének változása, az új fogyasztók viselkedése, a technikai fejlődés üteme, és a fogyasztók növekvő érdektelensége.

A médiacégek figyelmének központjában olyan termékeket létrehozása áll majd, amelyek megragadják a felhasználó figyelmét. Csak kifinomult, információtechnológiailag megalapozott, rugalmas finanszírozású, irányítási-, kapcsolattartási- és tartalom-szolgáltatási rendszerek képzik majd az új médiaiparág alapját. A tanulmány tíz taktikát jelöl meg, amely sikerre vezethet a jövőben.

1. Digitális tartalom létrehozása, vagy a régi tartalmak digitális formába történő átalakítása. Erre azért van szükség, hogy a média felhasználói függetlenül az általuk használt eszközöktől (számítógépektől, e-bookoktól, kézi-számítógépektől vagy mobiltelefonoktól) képesek legyenek a legkülönfélébb tartalmak (fotók, szövegek, pár másodperces klipek, egész könyvek vagy filmek) fogyasztására. A felhasználási jogokat ezzel viszont nem a lejátszó-eszközökhöz, hanem a fogyasztó személyéhez kell kötni.

2. A tartalom felértékelése és rugalmas kezelése . A nyitottság lehetővé teszi, hogy a különböző elosztó csatornákon, különböző fogyasztói csoportok számára különböző árakon lehessen tartalmat eladni. Például egy mozifilmtől elválik annak digitális hordozókon otthoni célokra terjesztett változata, a film zenéjéből készített CD-k, a filmhez kapcsolódó merchandising termékek digitális csatornákon való értékesítése, a film sztorijából írt regény nyomtatott és digitálisan letölthető változatának terjesztése, stb.

3. Az időtől vagy digitális platformtól független terjesztés. A terjesztésre olyan megoldásokat kell létrehozni, amelyek az időtől vagy digitális platformtól függetlenül is képesek a tartalmat a megrendelőkhöz eljuttatni. A technikai fejlődés folytán 2010-re a háztartások jelentős részében már (kábelen, telefonvonalon és vezeték nélküli vonalakon elérhető) szélessávú internet áll rendelkezésre a digitális tartalmak gyors fogadásához.

4. Több termék- vagy szolgáltatáscsomag, több árkategóriában, folyamatosan üzemelő ügyfélszolgálattal. A tömegmédia annak ellenére nem fog elpusztulni, hogy egyre inkább testre szabott tartalmak előállítására fognak törekedni a piacon lévő cégek. E tömegtermékek minél nagyobb volumenben történő értékesítése azonban olyan feladatokat indukál, mint a terjesztési csatornák optimális mixeinek kialakítása, egy adott termék különböző platformokra kiadott változataiból készített csomagok megjelentetése, az árazási feladatok elvégzése a különféle platformok esetén, vagy a lehető leghatékonyabb 24 órás CRM- (ügyfélszolgálati) rendszer üzemeltetése.

5. A digitális kapuk megnyitása a nagyközönség előtt. A digitális tartalmak hatékony terjesztése, promóciója, marketingje nem képzelhető el ugyan azon a módon, ahogy az offline világban megszokott volt. Szükség van az olyan független médiakezdeményezések támogatására, mint a blogok, online játék karakterek, rövid filmek, új zenék, stb, hogy ezzel is stimulálják a piacot. Az ilyen módszerekkel a médiacégek feltérképezhetik, hogy a fogyasztók milyen tartalmakat tartanak érdekesnek még azelőtt, hogy a szabványok kialakításában elfogadtatásába vagy a marketingbe jelentős befektetéseket tettek volna.

6. Új üzleti modellek és stratégiák. Az egyes médiatermékek természetének megfelelő terjesztési csatornák kialakítására van szükség. Például a zenekiadásban nem csak teljes albumok, hanem akár egyes számok, vagy azok bármely kombinációja is megrendelhetővé válik, méghozzá a megrendelés tartalmához igazodó árakkal. De a zene másféle médiatartalmakkal kombinálva is megrendelhetővé válik, s a megrendelés egyes elemei árpontokat hoz magával, hogy a végén kialakulhasson a speciális ár. Ez merőben új üzleti stratégiák kigondolását teszi lehetővé és szükségessé.

7. Valós idejű kommunikációs a partnerekkel. A nyitott szabványok a technikai platformoktól függetlenül teszik lehetővé a rendszerek közötti kapcsolatot. A horizontális integráció a különböző üzleti tevékenységek között, a vertikális integráció pedig az eladók és a vásárlók között épül fel. A valósidejű kommunikáció lehetővé teszi a felesleges párhuzamos kapacitások kiépítését az együttműködő cégek között. Az egyes tevékenységek kiszervezésére (outsourcing) megnyílnak az utak, ami szignifikánsan csökkentheti a munkaintenzív és jelentős irodai kapacitásokat lekötő tevékenységek költségeit, például a megredelések kezelésében, a könyvelésben, az emberi erőforrás gazdálkodásban, az ügyfélszolgálati munkában vagy az informatikában megjelenő tételeket.

8. Digitális technikán alapuló üzleti intelligencia. Az üzleti intelligencia eszközök használata kulcsfontosságú a digitális médiaüzletben. A digitális tartalmak értékesítése során rengeteg információ keletkezik, amelynek feldolgozásából a kiadók üzletileg értelmezhető, értékes, a hatékonyságukat segítő információkat szerezhetnek. A feldolgozott adatok hozzásegítik e cégeket, hogy a stratégiailag fontos kérdésekre fókuszáljanak, például azzal, hogy mérik a vásárlók elégedettségét, vagy az adatok alapján meghatározzák, hogy a partnerkapcsolatokban milyen értékek rejlenek a számukra. Ezzel lehetővé válik a piaci változásokra való gyors reagálás.

9. Partnerstratégiák, figyelem a vásárlókra. A vállalatok számára fontos, hogy, elkerüljék a szükségtelen befektetéseket, megfelelő ajánlatokat adjanak ki. Fontos, hogy megfelelően kezeljék a birtokukban lévő márkákat, vagy hozzákapcsolódhassanak bizonyos márkájú termékek forgalmazásához, megkülönböztethetővé tegyék, elkülöníthessék termékeiket a konkurensek termékeitől, meghatározhassák, hogy mely üzleti kapcsolatok hatékonyak, s melyek nem. Fontos, hogy folyamatosan megfigyelhessék a szolgáltatásaik elérhetőségét, a termékeikhez kapcsolódó jogok érvényesülését és a biztonságot.

10. Igényalapú üzlet, totális integráció. Az újonnan formálódó média- és szórakoztatóipari piacon a körülmények igen gyorsan változnak, s szinte megjósolhatatlan a kereslet változása, ami együtt jár a nagy üzleti kockázattal. A sikeres szervezetek az értékteremtést az igényalapú üzleti modellek bevezetésére fogják helyezni, azaz azt és akkor fognak szállítani, ahogy és amikor a vásárló azt akarja. Ehhez arra van szükség, hogy a vállalatok teljes üzleti folyamatrendszere a legelejétől a legvégéig integrálva legyen, s nem csak a vállalaton belül, hanem a fontosabb partnerek, beszállítók és vásárlók rendszereit is elérhessék. Ez ad ugyanis kellő rugalmasságot a vevői igények rugalmas kiszolgálására, a piaci lehetőségek kiterjesztésére.