Az intézet, mely az új digitális médiumok kutatására és fejlesztésére szakosodott, egy „ősrégi” nyomtatott médium, a Neue Züricher Zeitung (NZZ) mintegy kétmillió oldalnyi teljes archívumának mikrofilmekről folytatott digitalizálását vállalta el. A munkát várhatóan nyár végére fejezik be az intézet munkatársai.

A Neue Züricher Zeitung (NZZ) a világ egyik legrégebbi napilapja. Az 1871 óta íródott NZZ-cikkek közti keresést eleinte évfolyamokhoz kötötték, ám e módszerrel az anyagok elvesztek. Végül a kartotéklapos megoldás vált be, mely lehetővé tette a kulcsszavas keresést. Tökéletes megoldást azonban ez sem nyújtott, jó példa erre a sport témájú cikkek eltűnése. Az NZZ igen korán kezdett sporteseményekről tudósítani, mivel azonban a testmozgás egy olyan szellemi központban, mint az NZZ nem számított prioritásnak, az archiválás során ezek az anyagok elvesztek - hoz példát az NZZ archívumának vezetője, Ruth Haener.

1993 óta minden NZZ-anyagot digitálisan is tároltak. Azóta sokszor felmerült az igény arra, hogy a korábbi NZZ-számok, sőt a teljes archívum között is lehessen keresni digitálisan. 2001-ben azonban ezt anyagi okok miatt elvetették, mivel több millió frankos költsége lett volna. Az igény fennmaradt és a lap nem hagyta annyiban a dolgot; a mai technológiáknak köszönhetően jelentős költségmegtakarítással válik elvégezhetővé a hatalmas munka. A többek közt az MP3 tömörítési eljárás kidolgozásáról is ismert Fraunhofer Intézet 600 ezer eurós költségvetéssel végzi el a munkát.