A középkori hagyományokkal rendelkező bakonyi üvegfúvás magyar művelői mellé bajor és szász mestereket hozatott Ajkára az újonnan létesült üveghutába, ahol elsősorban háztartási üvegárut - demizsonokat, boros és befőttes üvegeket - állítottak elő. Az üvegolvasztáshoz a másutt általánosan használatos faszén helyett ajka-csingeri szenet használtak. 1891-ben a Kossuch-cég kezébe került a vállalkozás, s az újdonságként előállított luxus üvegtermékek azonnal piacra találtak Németországban, az USA-ban, sőt még Kelet-Indiában is. Az első világháború alatt és után, sőt utóbb a második világháborút követően is több évig szünetelt a manufaktúra jellegű gyár termelése. Az 1948-ban történt államosításkor már 410 főt foglalkoztattak.

Az Ajkai Üveggyár első fellendülését az 1960-70-es évek hozták, amikor egy átfogó rekonstrukció keretében új üzemcsarnokokat, a régi úgynevezett fazekaskemencék helyére folyamatos olvasztást biztosító kádkemencéket építettek, a generátorgáz helyett pedig a földgáztüzelésre tértek át. A termelés megkétszereződött, s ebben az időben indult meg az ólomkristály gyártása is. 1963-tól az Üvegipari Országos Vállalat gyáregysége, majd 1980-tól ismét önálló vállalat. A termelés egyre nagyobb hányada - elsősorban a luxus ólomkristály termékek, a díszműüvegek sora - került külföldi piacra.

Az Ajka Kristály Üvegipari Kft. 1990-ben alakult meg, s a nagy hagyományú és magas szakmai színvonalú, akkor mintegy 1300 főt foglalkoztató gyárat a következő évben megvásárolta a Fotex-csoport. A Fotex Rt. tulajdonosi aránya 49,9, a szintén hozzá tartozó Blackburn International Inc. cégé 50,1 százalék lett. A Fotex Rt. részaránya a cégben 1997-re 69,99 százalékra emelkedett. A privatizáció az eddigi legnagyobb fejlődés elindítója lett, s Ajka-Csingerben felépült a gyár kálikristály gyártására szakosodott második telephelye. Az 1990-es években saját országos bolthálózatot építettek ki, 1991-től magas színvonalú, egyedi megrendelésre gyártó porcelán kézifestő műhelyt is létesítettek.

További magyar márkák története itt