2007. március. 14. 11:55 Utolsó frissítés: 2007. március. 14. 15:34 Külkapcsolati stratégia

A világ mezőgazdasága és az agrártermékek világkereskedelme

A jövő mezőgazdaságának alakulását alapvetően a népesség- és jövedelemnövekedés indukálta kereslet fogja meghatározni, de jelentős tényezők lesznek: az olajárak alakulása, az éghajlatváltozás, az állat- és növénybetegségek előfordulása, az agrárhatalmak (EU, USA) agrárpolitikájának változása és a WTO Dohai Fordulójának agrár-megállapodása.

A teljes tanulmány
Itt letöltheti a teljes tanulmányt
Mivel az elkövetkezendő években felértékelődnek azok az országok, amelyek termékeny földekkel, elégséges vízkészletekkel és termelőkapacitással rendelkeznek, ezért Magyarországnak vitális érdeke agro-potenciáljának kihasználása.   

Az export-orientációra való hosszú távú berendezkedést egyrészt a világgazdasági és agrárpiaci tendenciák indokolják: a világ agrárpiacait a növekvő kereslet fogja vezérelni. Másrészt az agrárgazdaság a magyar gazdaságnak egyik olyan szektora, amely nettó agrárexportőri pozíciója révén jelentős mértékben hozzájárult a külgazdasági egyensúly javításához, s erről a jövőben sem tud lemondani.

Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság sikeres nettó exportőr maradjon, versenyképességünk növelésére, az áruszerkezetnek a feldolgozott termékek irányába való átalakítására, a minőség javítására van szükség. Mivel az előrejelzések szerint az agrárvilágpiac súlypontja a fejlődő és a feltörekvő országok irányába fog eltolódni, szükséges  a földrajzi struktúra diverzifikálása, a nagyarányú EU-függés csökkentése: jelenleg agrárimportunk 90%-a innen érkezik, míg agrárexportunk 70%-a ide irányul.

Hazánk agrármozgásterét ugyanakkor erőteljesen behatárolja az EU Közös Agrárpolitikája, annak várható, de ma még kiszámíthatatlan változása, valamint a WTO, illetve a Dohai Forduló jelenleg még homályba vesző rendelkezései. Amennyiben az agrár-megállapodás az előrejelzéseknek megfelelő irányt vesz, akkor az alábbiakra kell számítani:
- a vámok csökkentése következtében az EU s így Magyarország piacvédelmi szintje is csökkenni fog, vagyis erősödni látszik az agrárverseny az EU-s és a belső, hazai piacon.
- exportunk 30%-a esetében javulhat a piacra jutásunk, de kérdés, hogy képesek leszünk-e ezt kihasználni, állni tudjuk-e az OECD-országok, de egyre inkább a fejlődő országok növekvő versenyét harmadik országok piacán. Annál is inkább, hiszen az exporttámogatásokat csak egyre csökkenő mértékben, 2013-től pedig egyáltalán nem fogjuk tudni igénybe venni.
- ráadásul a WTO-megállapodás erőteljesen csökkenteni fogja azokat a belső agrártámogatásokat, amelyek 2013-ig tartó növekedésére a csatlakozási szerződés értelmében számítunk.